Ambivalencia

Pillangó képe

Lelkem csendje apályt teremt,
üressége mozdulatlan.
Nem elemzek múltat, jelent,
elveszek e hangulatban.

Érzékhullám felkap, reptet,
szárnyam szélén vad borzongás,
kitörni kész vágyhúrt penget
bőrömön táncoló zsongás.

Testem lánca darabokban
szemenként hullott a földre,
szívem összefűzi sorban,
majd magán tekeri körbe.

Tán egy tüzes szemű lovag
pillantása leolvasztja,
s régen várt egyensúly fogad
- elhalt részem feltámasztja.

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Vágy (18+)

Pillangó képe

Képzeletemben csók tüze táncol,
én a veremben – bor heve láncol.
Illatod ébred gondolatomban,
vágykapu éled lelki vadonban.

Izzik a vérem, árama áthat.
Sajdul a térdem, szám ha bezárhat...,
nyelvem e kéjjel lüktetve mozdul,
vágy üti széjjel szívvonalon túl.

Hull a szemérem, nyílik az éden,
érik a bérem, már be nem érem
egy érintéssel – kellesz egészen,
mit belém vésel, innentől részem.

1
Your rating: Nincs (23 votes)

Tavasz :)

Athalie képe
Tavasz :)
1
Your rating: Nincs (14 votes)

Levél Jane Austennak

Pillangó képe

Drága Jane kisasszony, midőn e sorokat
írom – áthidalva százados korokat,
szívem patakjából csörgedeznek szavak,
s reménykedem abban, e gondolat-tavak
megláttatják Önnel lelkem repedését,
s mily Úr döfte belém szerelemnek kését.
Kezdetben úgy véltem, ő Brandon ezredes,
jóravaló úrfi, ám nem érdemleges
érzelme, mit táplál újabban ellenem,
azt kell hinnem inkább Willoughby of Allanham.
Izgalom felhője kavarog fölöttem,
ilyet mióta a birtokról eljöttem
nem volt még módomban így megtapasztalni,
s félek ez az érzés sokkal inkább talmi,
mint valódi lenne, hisz életem adnám,
ha őt vágykertemben rózsát szedni látnám.
Ily képtelenségek szám el nem hagyhatják,
így leírom Önnek, eszem is áthatják,
önérzetem kötik selyemszállal gúzsba,
s helyenként bevágnak az eleven húsba.
Éjjel arra vágyom, bár vallomást tenne,
jobb szeretem szívem, ha ő lakik benne.
Köszönöm barátnőm csendes megértését,
s levelemmel küldöm lelkem ölelését!

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Esti vers messziről indulóknak és megérkezőknek

Aysa képe

 

Elidultunk, tarisznyátlanul.
Lepkehálóban vergődő gondolat
repítette súlytalan álmunk.
Ajándék-ünnep voltunk.
Nem kapni, adni vágytunk.
Zárt ajkunk mögé szorítottuk
vágyunk dalait.
a szónak nincs helye itt:
egy pillantással szórom eléd
ölelésem bíbor szirmait.

2008. május 22.

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 5 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Új Éden

Összes vers

Összes vers : 6590

Összes próza

Összes próza : 423

Összes kép

Összes kép : 1040

Összes hangos vers

Összes audio : 39