Bár megrepedne fenn az ég

Kőszeghy Miklós képe

Mikor a tűz a légbe ért és a felhők húsába mart,
hasadni kezdett fenn az ég, rojtos szélén szél kavart.
Mint szürke rongy, szakadt a menny, s a földre hullt a boltozat,
megkenve hűs kezével a háztetőt, a tornyokat.
Mint csillogó olajpatak, úgy zubog piros cserépen,
s a hódfarokra ráragad, mohát töröl le éppen.
Kamaszkorú vihargyerek! Szilaj, dúl, mint a vadlovak,
még nagy vidáman mennydörög, s csattognak villám-fogak.
Tán majdminden megváltozik. Amíg fenn a harci zaj tart,
alant tükörbe öltözik, és égre néz az aszfalt.

1
Your rating: Nincs (14 votes)

Rég láttalak...

Aysa képe

´kicsalt a rigók szava´?

Vagy csak őszi szél hozott?
Mint Maryt, a csodálatost?
Nyakadon sál,
didergős szavak súrlódnak
a csendben.
Minden rendben?
A kora esti félhomály
úgy rejti az arcokat,
ahogy a belső harcokat
sminkeli szalonképes
mosollyá az alkonyatból
megbékélést merítő
indulat.

1
Your rating: Nincs (17 votes)

Gyurta Dani megcsinálta

Toribá képe

G yenge vagyok most,    régen járt már nálam a múzsá  M.
Y intől yangig botladozom,              nincs vágyam a rímr E.
U ltra bután csak nézek,      rest agyam annyira nem vá G.
R oncs külsőm nem rejt el,       bennem veszve a belbe CS.
T űnődöm most,                  mittudomén mit kellene tenn I.
A ztán kapcsolok:               itt van már az Olimpia, Londo N!
D ánielünk ragyogó                    úszása tehetne vidámm Á.
A zt hiszem,   ez nem volt rossz gondolat - és Dani starto L
N yíltan verseng ötvenig.                Aztán nincs az az alka T
I tt a medencében,             ki Danit komolyan megakassz A.

1
Your rating: Nincs (17 votes)

Tóparti idill (örömködő)

Toribá képe

Halkan bomlik a ködben a hajnal,
Fodroz a víz tetején a varázs.
Lágyan suttog a nád, puha szélben
Hangol a reggeli békabagázs.

Táncol a tó tükrén a sugárka,
Nap fia siklik a víz peremén.
Foszlik a köd, már oszlik a pára,
Csillan a harmat a fűzfa tövén.

Vadkacsa úszik a tó közepére,
Hat pihe barna fiát vezeti.
Büszke sirály les fentről a mélybe,
Színezüst potyka nyomát keresi.

Éled a vízpart tünde világa.
Harsan a part füve, bont a virág.
Boldog az ember, éled a vágya,
Míly gyönyörű, csodaszép a világ!

1
Your rating: Nincs (14 votes)

Nyitóballada az Alak-art dicséretéről

Stargazer képe

Írj verset vagy küldj be képet,
novellát vagy akár regényt.
Ne rettentsen rossz szó téged,
soha ne add fel a reményt
és ne feledd: téged várunk,
ajtónk mindig szélesre tárt!
Művészetből épült várunk:
egy kattintás az Alak-art.

Lehet versed kissé pajzán,
humoros vagy erotikus,
komoly, elvont, sorok alján
gondolkodó, heroikus.
Nincs menü és gyorsétkezde,
itt a sok mű mind a la carte.
Ha valaki megkérdezne:
egy kattintás az Alak-art.

Ha meguntad, hogy az élet
csak siralom és szenvedés,
és megírnád amit érzel,
lesz olvasó, nem kevés.
Ha a napod túl nehéz volt
és kedv-lámpád pirosra vált,
gyere közénk, olvass szép szót:
egy kattintás az Alak-art!

Ajánlás:

Herceg, bizony mondom neked,
néhány jó szó sohasem árt.
Ne nézd tovább hát a netet:
kattintásra az Alak-art!

1
Your rating: Nincs (26 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6436

Összes próza

Összes próza : 415

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39