Nem működik

 

Hé, gyerekek!
Ez nem így működik,
itt valami
rettentően elromlott,
és a környéken
nincs oly szerelő,
aki seperc
megoldaná a gondot.

Beteg az ország
keleti fele,
orvost hívnánk,
a reményben,
hogy hátha
vaklárma csak
a jajveszékelés,
s a diagnózis
ártalmatlan nátha.

Amott Szabolcsnál
enyhe puffadás,
lejjebb Békésben
izületi gócok,
fent Borsodban
meg a hideglelés
rántja magára
ködből a pokrócot.

Ott a szegénység
a gyógypirula,
itt a fekélyre
orvosság a nincsen,
szemét befogva
szalad a remény,
kérő kezekre
rálegyint az Isten.

Hé, gyerekek!
Ez nem így működik,
közös lagziban
mi vagyunk a násznép.
Hé, gyerekek!
Ha mi sem hisszük el,
ez az egész, hogy
működhetne másképp?
 

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Van, ki...

Felszólalás-foszlány egy vitában

Barátaim! A dolgok félremennek,
a kín mindig csak kínt szül semmi mást.
Ha búcsút intünk ma az értelemnek,
holnap vendégül látjuk a csapást.

Van, ki a múltat sírja vissza folyton,
más a jelenbe szeretett bele.
Megint más víg, mert ő csak nyer a bolton,
s üt, mert kezében az ostor nyele.

Van, ki borzasztó sérelmeket hordoz,
megveti azt, ki mindig megbocsát
és a békének asztalára bort hoz,
szétosztva bőven boldog mosolyát.

Van, ki a rosszat soha nem felejti,
ezért nem tudja fogadni a jót.
Más az örömét véka alá rejti,
szidja a szebbet, jobbat akarót.

Van, ki úgy véli, az igaz mit ő mond,
s csal az ki egyet sosem ért vele.
A másik léte számára a fő gond,
„aktuális lenne már egy vércsere!”
-------------------------------------------

Fohász

Add Uram, azt, hogy jó magyar legyek!
Malaszttal, bűnnel megáldott és megvert.
S óvjon karod attól, hogy mindezek,
elpusztítsák a magyarban az embert!

 

Van, ki... by grendorf on Grooveshark

1
Your rating: Nincs (17 votes)

Bűntársak

1
Your rating: Nincs (28 votes)

Lelki-tériszony

Tükrömből peregve elszökik az ezüst;
vaksága szakadék, hívogató mélység;
testem boncasztalon kiterített térkép,
sebzett kenyeremen nem csitul a vérzés.
Valakit megölnek bennem: ott, legbelül.

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Egy elvetélt látomás

Jutalom képe

Nézd, Kedves! Milyen derűs ma a Hold!
Felé mormoltam hangtalan fohászt,
s Ő huncut kacsintással válaszolt:
- Híven őrzöm, csak légy nyugodt, e nászt!

Ringass ma! Oszd meg velem paplanod!
Melléd bújva rázom fel majd párnád.
Befogadom, sarjadzó ten-magod,
kisimítom élted meggyűrt vásznát.

Álomidő csend szárnyán érkezik,
Könnyűvé leszünk, mint egyetlen sóhaj.
Babona, tiltás nem vértezhet itt:
egésszé rezzen minden titkos óhaj.

Madárhanggal köszönt a pirkadat,
könnyfátylában mosdik még szemem,
ábrándom hűtlenül tova szalad,
korai bánat borítja egem.

Ereszemről most széles bú csorog:
meggyötört egy elvetélt látomás.
Fülembe önaltató dalt dúdolok,
várva, esdve, kívánva változást.

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 1 felhasználó és 2 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • Nagygyörgy Erzsébet

Legfrissebb kép

Érdeklődés

Összes vers

Összes vers : 6500

Összes próza

Összes próza : 417

Összes kép

Összes kép : 1038

Összes hangos vers

Összes audio : 39