A világhoz úgy szólj, hogy értse!

Gondolatomban szárnyalok én magasan, mikor érzem,
mozdul a toll nem nyugszik, rímeket ontva papírra.
Készteti elme kezem, diktál most őneki végzet.
Sorba vetem szavaim, sok míves mondatot írva.

Látom, ahogy születé meg vers, alkotva a képet.
Hirdeti érzésem sorait látványa e rajznak.
Szép formát ölt, már kiegészül mind, ami tépett.
Tán gyötrődéssel született, nyoma sem marad annak.

Válogatom, hogy szólnak lantnak húrjai szépen.
Én hiszem, érzem művem a tiszta beszéd nem alázza.
Gyúrom a szót, de csak úgy ám, hogy legalább magam értsem.
Bár tudom azt, hogy van, ki utólag megmagyarázza.

Dönteni kell, kinek írjon költő művet e korban!
Mert ha világnak üzen, tegye azt úgy, értse ki hallja!
Túl bonyolultan száll a dalod, majd végzi a porban.
Lesz, ki tagadja, hogy érteni nem tud, lesz, ki bevallja.

Csűrheti gondolatát, ki magába beszél. Neki tetsszen!
Ámulatot nem titkolván elréved a kincsen.
Mételyi dágványtól elalél, odakergeti, rebben.
Mesteri! ... Bár tudnám mi e szók értelme, de nincsen!

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Átkeltél a hídon

Úgy tartozol hozzá az életemhez,
mint katicabogárhoz a hét pettye.
A nagy kavargás szele hozzám rendez,
hogy feljajduljon ködvilágom csendje.

Ráültetem lelkem egy tollpihére,
lebegjen, ringjon, szellős óceánon.
S mikor mézért száll ajkaidnak méhe,
nyelvem fográcsos börtönébe zárom.

Szeretlek, mint az emberek a sót,
Te vagy széthulló szívemnek a drót,
minden darabját véled összetartom.

Most versem mégis könnyeimmel írom,
reményeimmel átkeltél a hídon,
s én itt maradtam az innenső parton.

1
Your rating: Nincs (18 votes)

Az végvári vitézekhez, az csata estvéjére

Toribá képe

Vitézlő hős ifjak az nagy vár udvarjába,
Eljött élteteknek az pokoli próbája.
Támadja az várat az török garmadája.

Múlassátok az napot féktelen vígsággal.
Az vígasság teljen tinéktek szép leánnyal,
Holnap lészen nagy próbátok az vad csatákkal.

Ha ma lészen útolsó napotok nyugvása,
Készüljetek bátorsággal az nagy tusára,
búcsúztat titeket az nagy harang zúgása.

1
Your rating: Nincs (14 votes)

Hatás

1
Your rating: Nincs (21 votes)

Boldog Karácsonyt

Toribá képe

B éke és nyugalom legyen
O tthonotok törzsvendége
L obogjon szeretet tüze
D uruzsoljon fel az égre!
O daérjen mindenhova,
G ondolva az Égiekre!

K éz a kézben összefogva
A lkossunk kört a fa körül,
R agyogjon arcunk mosolya,
Á ldott legyen mind, ki örül.
C sillogjon az ünnep fénye
S zemeink szép sugarában,
O sszuk szét most örömünket,
N e legyen senki magában!
Y ork zord tele se riasszon,
T annenbaum vígasztaljon!

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Érdeklődés

Összes vers

Összes vers : 6500

Összes próza

Összes próza : 417

Összes kép

Összes kép : 1038

Összes hangos vers

Összes audio : 39