Holló és a Róka keserű időkben

Hová lett a Holló? Rég hallottunk róla.
Mi van a sajtjával és hol van a Róka?
Felesleges dolog száz vég az egy szónak,
hát utána jártam az erdő lakóknak.
Ében szín madarunk panasszal van teli,
Lakhelyét a hársfát jelzálog terheli.
Alig tud fizetni az erdei banknak,
Elszaladt az ára rég a svájci franknak.
Vörös hősünk sem tud sehová se jutni,
egy választása van, csak a földön futni.
Rég nincs már odúja és nincsen munkája.
Reményvesztettségtől csapzott a bundája.
Nem csak kettejüknek van hasonló gondja.
Ki él az erdőben, mind a rosszat mondja.
Néhány jómadárnak, csak a sok-sok százból
adatik meg most, a földi mennyországból.
És a problémának van még több jogcíme,
piszkálják a hollót, mert sötét a színe.
A vörös bundásnak gyűlik a bűnlista,
színe miatt mondják: Biztos kommunista!
Nyomorúságában egy-két erdőlakó
nem tudja mit beszél, az elméje fakó.
Kisállatok hada megy fejjel a falnak,
lefelé csak rúgnak, míg fölfelé nyalnak.
Mi folyik itt kérem? - Kérdené Aesopus. –
Hogy lett ily keserves témájú ez Opus?
Változtak az idők, változott a rendszer.
A kapzsiság ellen ma sincsen ellenszer.
Másiknál egyenlőbb némely állatfia.
Furcsán van itt űzve a demokrácia.

1
Your rating: Nincs (17 votes)

Tavasz :)

Athalie képe
Tavasz :)
1
Your rating: Nincs (14 votes)

Szemed sarkából...(egy régi szerelem)

Stargazer képe

Szemed sarkából loptam szerelmet
egy kávészagú régi hajnalon.
Már egy hete éltünk egymás mellett,
de addig talán nem volt alkalom

hogy észrevegyem a nyilvánvalót:
a szomorú félmosolyod mögött
egy nő rejtőzik, ki nem csak hogy nő
de talán a nő minden nő között.

Nem volt még teljesen kész a sminked,
a hajad is kócos volt, zilált,
de az a révedt, szomorú tekintet!
Szívem vadul vert, a tüdőm zihált.

Mellemben akkor virágok nyíltak,
fejemben a szféráknak hangja szólt,
a hormonok őrült táncra hívtak,
a hold lett a nap és a nap a hold.

1
Your rating: Nincs (34 votes)

Szófogytán

Terád már nincsen több szavam,
hangom, ha szólt, most tovalibbent,
kiírtam belőled magam,
hát hallgatok, elmondtam mindent.

Méltatlan tehozzád a szó,
metaforák, költői verseny,
dicséretedre nem való
rajongás-szálakból szőtt versem.

Tollam szánkáz fehér papíron,
rigmusaimat tovább írom,
akad rajtad kívül is témám.

Vágyam eltitkolt erőpróba,
merénylet lenne szólni róla,
engedd, hogy szeresselek, némán.

http://www.youtube.com/watch?v=Aj2i8sPqIyA

1
Your rating: Nincs (12 votes)

Hajnali (rendhagyó) szonett

Toribá képe

Dereng a messzeségben a piszkosszürke ég.
Felcihelődik az öreg Nap, kinéz a peremén.
Az ezüst Hold félreáll, átadja helyét.
Tudja, hiába kérlelné az öreget: Ne még!

A vén impresszionista előkotorja ecsetét.
Még ragyog rajta a tegnapi alkonypír maradéka.
Kis piszok rakódott rá az éjjel. Lepöcköli róla.
Új festékbe mártja, kihagyja most a feketét.

Halványkék csíkot húz vízszintesen,
apró fényimpulzusokkal cifrázza,
s hirtelen előtör élesen.

Valahonnan az űrből hozzácsap egy kis bíbort,
majd szikrázó arannyal pásztázza,
s élénkpirossal írja a szignót.

1
Your rating: Nincs (12 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 3 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Türkizben

Összes vers

Összes vers : 6520

Összes próza

Összes próza : 421

Összes kép

Összes kép : 1039

Összes hangos vers

Összes audio : 39