alak-art.hu

http://www.youtube.com/watch?v=alto0U8MuZU&feature=related.

Egészen apró csendeket gyűjtök,
bútorok, házak mögött szunnyadót,
elhagyott tanyát, hol érnek a fürtök,
kapu előtt, padon ülő anyót.

Néptelen várótermekbe járok,
hallgatom a régiek szavát,
s intenek felém még fehér akácok,
érzem most is viráguk illatát.

Egészen apró fényeket látok,
a nagyok meglesznek nélkülem...
csodálva nézek minden kis virágot,
csoda a világ míg itt vagy velem.

Csendjeimet a lelkembe rejtem,
hogy ne érje el őket semmi zaj,
életem, sorsom bennük elfelejtem,
s elnyugszik a háborgás, a szilaj.

Egészen apró békék találnak meg,
sors békéje, az élet, s tavaszég,
és lát, kinek türelme van mindent,
s közel jön az élet, múlt, s a messzeség.

Egészen apró csendeket gyűjtök,
minden mi tudás benne rejtezett,
nézem ahogy lassan körém gyűltök,
s elborít mindent a hatalmas Csend.