Sírni, halni...

DnB képe

Sírni kéne
nem tudok

elaludnék
meghalok

(b)irodalmi
angyalok

veletek nem
szárnyalok

nem röpülök
csillagok
*
Tejútrendszer
visszadob

Ikaruszként
landolok

sajnálom, hogy
nem vagyok

se Apollo
sem Vosztok
*
szevasztok!

Budapest, 2010. augusztus 28.

1
Your rating: Nincs (19 votes)

A nyár éppen eltűnt...

danaiz képe

A nyár éppen eltűnt a dombok mögött
ma reggel. Még langyos volt a járda,
szandálok topogtak villamosra várva,
hűvös árny hintázott eldobott kövön,
s a nyár éppen eltűnt a dombok mögött.
Utána vagy utánad siettem?
- Ki tudja, hiszen messzi hegyek
takarnak, felhők, párák és ködök,
mint tűnt nyarunkat ott a dombok mögött;
mintha mégis, mégis láttalak volna ott,
nem tudom hogyan, csak valahogy,
talán itt belül kicsit még elidőzött
a nyár, mielőtt eltűnt a dombok mögött.

Gyerekek szaladtak, hátukon táska,
megálltam, még langyos volt a járda,
az eltűnt nyárban a dombok mögött,
tudtam ott vagy, ifjú vagy és örök.
- Jól van. Itt ősz van - megadtam magam...
 

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Az ajtóba szorult nyikorgás

Az ajtóba szorult nyikorgás
csak annak tűnik fel, ki mindennap beteszi,
ki ritkán jár haza, az tán észre sem veszi.

Az ajtóba szorult nyikorgás
csöndje nem bántja vájt-fülét senkinek,
hiányát az érti, ki olajjal keni meg.

Az ajtóba szorult nyikorgás -
kedvesét váró nő elfojtott sírása,
még nem tudja, de szíve már sejti: Hiába…

1
Your rating: Nincs (20 votes)

A Piroska sztori

Ülj ide, kisfiam, mesét mondok néked,
de ez olyan lesz, hogy elképed a képed.

Kislány a főhőse, de neve nem Bori,
tudod, a Piroska, ismerős a sztori.
Teli kosarával az erdőben baktat,
nem sejti a helyzet, nemsokára, sakk-matt.

Lépeget a lányka, már előre örül,
amikor a farkas,az egyik fa mögül,
kiugrik, ordítja, hogy rögtön megeszi,
de a lány két karját csípőjére teszi:

„Na, most figyuzz, ordas! Nem mondom el kétszer.
Nálam a „frászhozás” megörökölt kényszer.
Ijesztgetés-tanból osztályelső lettem,
tehát szórakozni nincsen semmi kedvem.

Én vagyok a mumus, te csak gyenge látszat,
amit zsibbadt agyad képzelete játszat,
hiába erőlködsz, én vagyok a nyerő,
megmondom őszintén: gyengén adod elő!

Ne molesztálj engem, nem is nagyon bírnád,
legjobb ha elhordod azonnal az irhád,
különben képedre olyan maflást adok,
hogy benéznek hozzád fentről a csillagok!”

Elképed a farkas, gyökeret ver lába,
szólni akarna ő, ámde mindhiába.
Piroska messze jár, vígan énekelve,
mire a csikasznak oldódik a nyelve.

Hogy mit mondott, fiam, nem gondolnád te se:

„Hű, de megváltozott, ez a régi mese!”

1
Your rating: Nincs (25 votes)

Altass el

Toribá képe

Altass el kérlek, mert ébren lenni fáj.
Borult égen nem törnek át a fények.
Bús ködbe burkolt, haldokló remények
szőtte sötétben csillagtalan a táj.

Simogass álomba engem, s a bánat
elkerül, ha álmom tengerén hajóm
lágyan ring. Csak ez rég vágyott óhajom.
S ott talál meg engem a bűnbocsánat.

Altass el, hisz nincs miért ébren lennem.
A pacsirta-dal hamisan zeng bennem.
Üszkös hajnalt üdvözöl, hangja rekedt.

Felégetett a táj már körülöttem,
bambán nézek, K.O.-val kiütötten.
Altass hát el, hogy végre ébren legyek.

1
Your rating: Nincs (36 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6448

Összes próza

Összes próza : 415

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39