Mint ki elindul...

Stargazer képe

 

Mint ki elindul nevüksincs utakon

és nem tudja, hogy a végén mi vár,

csak szenvedés, vagy lesz-e majd jutalom,

úgy indultam én tőled a sivár

göröngyös úton s nem véreztem el bár

a fájdalom mélyen mart, harapott,

aztán ez is elmúlt, nem éreztem már

kínokat, sem dühöt, vad haragot.

 

Itallal kínáltam fájó szívemet

önpusztító, züllött éjszakákon,

szerezve ezzel sok kétes hírnevet,

túllépve minden józan határon.

És csak mentem tovább, nem éreztem már

a szívet tépő, rozsdás késeket.

A távolba néztem, ahol már nem vár

rám szerelem, csak durva élvezet.

 

Mocskos kocsmákban vedeltem reggelig,

mellemen ült hű társam, a bánat,

réveteg szemmel néztem hogy telik

a múló idő, éltem a mának.

Átutazó voltam mindenki másnál,

rímelő lator - mi szél fújt oda?

Ha egy lány ágyában ért el a másnap,

érzelmi vihar fel nem dúlt soha.

 

Így múltak lassan napjaim, éveim,

és rajzoltak acomra sok ráncot.

Rég nem számolom durva vétkeim

s nem bántanak rég elmúlt románcok.

Néha még fura keresztúthoz érek,

előttem homály, néma alkonyat,

melyet át - meg áttörnek éles fények,

feléjük tartom fáradt arcomat.

 

2005 körül

 

1
Your rating: Nincs (27 votes)

Gren Bátyám 68

Toribá képe

Ha lenne ihletem, Bratyó, talán most
szonettbe önteném a rímeim.
De elkerült a múzsa, óh, az álnok,
s ma tisztán állnak itt papírjaim.

Ne hidd azért, hogy nem tudom, mi van ma!
Te megszülettél  'negyvenöt körül.
E nap tehát a születésed napja,
sok ismerősöd ennek most örül.

E hatvannyolcadik ok az örömre
az általad preferált körökbe'
vidáman teljen, egyél, igyál, nevess!

S utána még harminckettő jöjjön,
sokáig élj ezen a szép földön,
kívánom, hogy száz éves is lehess!
 

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Színjátékos

Ross képe

Csodálja műved változatlanul,
mióta írtad, harminc emberöltő.
Mi vett rá Téged, istenadta költő,
hogy a nevedből elmaradt az Ur?*

A Szentháromság volt talán az ok,
hogy tercinákba foglaltad a verset,
vagy Pokol, Menny és Tisztítótűz kellett,
hogy múljanak a földi démonok?

Ahol jó szándékkal kövezve az út,
hírhedett felirat jelzi a kaput.
És neked, pajtás, ki már megszerezted

mindazt, mitől tán csábosabb e lét,
mi az esélyed, mondd, hogy kétszerezzed
az emberélet útjának felét?

(*Eredeti polgári neve: Durante Alighieri)

1
Your rating: Nincs (16 votes)

"Szemétre"való

Összetört álmaink,a szemétre dobva,
pillantok még rájuk,néha néha lopva,
megfakult szivárvány színeire vágyom,
ha éjjel kínoz,vagy elkerül az álom.

Rég halott tegnapok, emlékek ,köröttem,
mint megannyi cserép,csorbultan,törötten.
Éj nyújtózik fájón,sötéten átkarol
fülembe egy régi bús dallamot dalol.

Magamban szivárvány színekre vágyom,
míg fekszem a rég kihűlt,jéghideg ágyon,
Aztán rád pillantok, néha néha lopva,
összetört álmaink a szemétre dobva.

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Átkeltél a hídon

Úgy tartozol hozzá az életemhez,
mint katicabogárhoz a hét pettye.
A nagy kavargás szele hozzám rendez,
hogy feljajduljon ködvilágom csendje.

Ráültetem lelkem egy tollpihére,
lebegjen, ringjon, szellős óceánon.
S mikor mézért száll ajkaidnak méhe,
nyelvem fográcsos börtönébe zárom.

Szeretlek, mint az emberek a sót,
Te vagy széthulló szívemnek a drót,
minden darabját véled összetartom.

Most versem mégis könnyeimmel írom,
reményeimmel átkeltél a hídon,
s én itt maradtam az innenső parton.

1
Your rating: Nincs (19 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 18 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

.

Összes vers

Összes vers : 6597

Összes próza

Összes próza : 423

Összes kép

Összes kép : 1042

Összes hangos vers

Összes audio : 39