Hontalanul

Bár magyar vagyok, félhetek:
csatát elégszer vesztettem,
mégsem értem, hogy élhetek
szép hazámban elveszetten.

Gyermekként mindent átéltem,
panasz szavát sosem tűrtem,
sokszor álmomban is féltem,
aztán hirtelen felültem.

Gyakran keservesnek érzem,
hogy határon túl születtem,
most megannyi borús évem
s megtört lelkem eltemettem.

Lassan változik majd minden,
s hitem késztet, hogy ne féljek,
reményem az, hogy szelíden,
pillangóként szárnyra kéljek.

Nevetéstől fuldokolva
könny mossa tisztára szívem,
egy ember sem, ki mogorva,
nem veheti el a hitem.

Nyílok, mint pipacs a réten,
mely szélben lengedez lágyan,
majd tanakodom a léten:
van-e még helyem hazámban?

Kiknek „földjéhez” tartozom,
gyalázták gyenge gyökerem,
így hát mosoly az arcomon
sajnos már csak ritkán terem.

Kiejteni a nép nevét
számomra görcsös fájdalom,
korcs és hibát hibára vét,
változását nem várhatom.

Nemzetem is ily’ sorsra tér,
hát hova tűnt a számos tett?
Merre folyt a sok magyar vér,
mely mindenkit büszkévé tett?

Amerre hontalanságom
vezeti keserves sorsom,
ott meglelem az országom,
s otthonom szívemben hordom.
 

1
Your rating: Nincs (19 votes)

Zárka

gemini972 képe

30x35 cm, ceruza, kréta

Zárka
1
Your rating: Nincs (14 votes)

Élettöredék / születésnapra /

Rika képe

 

Megszülettem, nem akartak.
Fejre estem, felkapartak.
Szeretetét ki hogy mérte,
Jutalmazta a Sors érte.
Játékaim apám sarja,
Ügyességét reám hagyta.
Nyitott szemmel voltam pásztor,
Rá is fáztam bizony párszor.
Megtartani Szamos nem bírt,
Néha kapott rólam csak hírt.
Az iskolákat kijártam,
Barát elé hűen álltam.
Szerelembe tántorodva,
Két lányom ült a karomra.
Apjuk néha rájuk nézett,

Alighanem félrelépett.
Felnőtt diák s tanár voltam
Tanításban is tanultam.

Ötven évet megízlelve,
Nem voltam megelégedve.
Neveltem bár embert ezret,
Életemnek új értelmet
Kerestem és megtaláltam,
Unokámat mikor vártam.
Ráadásként jöttek versek.
Elakadva képet festek.
Külvilágot kizárhatok,
Mikor műveim közt vagyok.
Utókorra maradjanak…
Ha nem is tartanak nagynak.

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Vadmacskák

nefelejcs képe
Vadmacskák
1
Your rating: Nincs (20 votes)

Szerelem palást

Titok65 képe

Maradj még így, kérlek! - suttognám füledbe,
Reménykedve néznék gyönyörű szemedbe.
Átélhetnénk ébren egy valóság álmot,
Terítenék eléd szerelem palástot...
Feküdnél ágyamon, takarna még ruhád,
Gondolatmámorom vetkőztetne tovább.
Simogatna kezem, vágykeltő játékkal,
Beterítne ajkam szerelem árnyékkal.
Mézédes bőrödet nyelvem végig szántná,
Öled forróságát mind jobban kívánná....

Álmodom még tovább, de itt most megállok,
Folytatást elétek, innentől nem tárok...

1
Your rating: Nincs (21 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 15 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Kisfiú lettem újra.

Összes vers

Összes vers : 6319

Összes próza

Összes próza : 412

Összes kép

Összes kép : 1033

Összes hangos vers

Összes audio : 39