Esős délután

Stargazer képe

 

Már megint esőben fürdik a város,

a házak fényes, nagy ablakszeme

álmosan csillog. Árva a gitár most,

sarokban búsul, nem szól a zene.

 

Itallal kezemben erkélyen állok,

nézem a ferde, magas fák sorát.

Orromban esőszag, nedves platánok

kötik meg a város könnyű porát.

 

Függönyöm szikrázik, ha megérintem,

elektromos lett a friss levegő,

kontúrját vesztette szobámban minden,

mint elhagyott, régi, vad temető.

 

Szétdobált könyvek és cd-k az ágyon,

vibrál a pc, senki sem keres.

Aludni kellene, csak erre vágyom,

de holnap új reggel: még ne temess.

 

 

1
Your rating: Nincs (18 votes)

Azért szépek a verseim

Azért szépek a verseim by Grendorf on Grooveshark

 

Azért szépek a verseim,
s mit hozzád írok, mert szeretlek.
Ilyenkor lelkem termein
költők árnyai átlebegnek.

Néha az öröm hangja szól,
aztán meg felvisít a bánat.
Te mindig ott vagy valahol,
ahol gondolataim járnak.

Elég nekem egy kis grimasz,
szemöldököd csöpp rándulása.
Hancúrozó, kissé pimasz
kisördögök emberi mása.

Mosolyod szemembe ragyog,
rálebben arcodra a hűség,
az, hogy most melletted vagyok,
édes, zsongító kényszerűség.

Rímgyermekeim hermelin-
palást bársonyán hemperegnek.
Azért szépek a verseim,
a hozzád írtak, mert szeretlek!
 

 

1
Your rating: Nincs (17 votes)

Kis-Hárs-hegy

Párafátylát lehajtotta,
arcát rejti, alig látszik,
kacsintgat a Gellért-hegyre,
Napsugárral bújócskázik.

Leveti szép zöld kosztümét,
barna csipke új ruhája,
tetején, mint úri ékszer,
kilátó a koronája.

Élvezi az ősz illatát,
az utolsó napfény-csókot,
erdőjárók mély sóhaját,
tölgylevéllel küldött bókot.

2011. szeptember 21.

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Tündérkert

nefelejcs képe

Szépséges Danaiz verssel:)

 

Tündérkert

Vadvirág, kert, néha szárny,
bennem bolyong egy leány.
Belső csillagrendszeren,
szívdobbanás, azt hiszem.
Néha dal, csendsuhanás,
bűvölő Hold-búcsúzás;
éjjel sápadt fényvirág,
haja zuhog, napsugár.
...hogy tündér-e nem tudom,
láthatatlan láthatom,
a mesékben folyton ott,
néha madár, néha szárny,
legbelső kert az a lány.

 

És egy csodás Nikosz-költeménnyel...:)

Ó, a tündérkert nekem
rejtelem
van benne ragyogó napsugár,
holdvilág
cincognak benne tücskök és bogarak
rajzanak
de nem hiányozhatnak soha belőle a
madarak
Ó, a tündérkert nekem
szerelem
vannak Ádámok és Évák, ez nem
helytelen
kényelem, lételem, féktelen
Ó, a tündérkert nekem
még terem?
 
És köszönöm Bo-nak is kedves versikéjét:
 
Fák,indák,virágok, özöne,
arcok és kicsiny madarak.
Isten adta a Te kezedbe,
Tehetséged,és a tolladat...
 
Tündérkert
1
Your rating: Nincs (16 votes)

Talán egy sejt

 

Kínozni tud néha a kérdés,
vajon mi fontosabb nekem:
ahonnan jöttem rossz talicskán,
vagy hogy merre tart szekerem?

Visszanézek és mindent látok,
tolong sok ősöm az úton.
Nevük, sorsuk fejből sorolnám,
de a jövőmet nem tudom.

Moccan lábam a régi dalra,
táncba ránt a történelem.
Ismerősök csapatja szólít,
és ölelgetne szüntelen.

Vérem ezernyi nemzedéke
szenvedésében is vidám.
Öklét rázza, fenyeget, vádol,
velük van harsogó vitám.

Mind reám tekint szemrehányón,
ahány, annyinak sorsa más.
Rajtam perlik saját bukásuk,
hisz én nem lettem folytatás.

Jelenemben jövő szaladgál,
de mindig közbeszól a múlt.
Csak azt lehet továbbtanulnom,
amit e sereg megtanult.

Vágyakoznék tapasztalásra,
habzsolnék méltó szellemet,
de bölcsességhez jutni, sajnos,
infúzióval sem lehet..

Talán egy sejt bennem barangol,
s már hatvan éve arra vár,
hogy héját törve szétömöljön,
mit nem taníthat meg tanár.

Talán. De már kemény a burka,
elfelejtem, s ő elfelejt.
Lehet, hogy sosem tudom már meg,
merre vánszorog az a sejt.

Beérem hát azzal, mi megvan,
fájón csikordul a kerék,
talicskámon, mely érkezéshez
s már távozáshoz is elég.

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 1 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • Ross

Legfrissebb kép

Érdeklődés

Összes vers

Összes vers : 6500

Összes próza

Összes próza : 417

Összes kép

Összes kép : 1038

Összes hangos vers

Összes audio : 39