Minimál

nefelejcs képe
Minimál
1
Your rating: Nincs (20 votes)

Csak én élek tovább...

danaiz képe

Hiába hívlak felriadva.
Nem vigasztal
odaátba vetett hitem.
...már a lelked se kéne...
A szagod hiányzik.
Testmeleg léted.
Emléked se kell,
csak lennél még egyszer...!
S ahogy gyűlik a múlt,
úgy távolodom tőled
...és megyek feléd...
Van-e érintés
abban a valaholban,
ott a másik dimenzióban...?
Hiányzol
harminc éve, testi valódban.
Nem lázadok már...
Tegnap azt álmodtam
nem Te haltál meg -,
csak én élek tovább...

1
Your rating: Nincs (20 votes)

Vágyódás

Braunel képe

Új mezőkre, új utakra
vágyom mindig szüntelen.
Messze szállva vágy tanyája,
szerteszét a nagy világba',
szívemben még egy helyen.

Hogyha hív a szél nevetve,
dombok lankás oldalán;
visszanézek otthonomra,
nem figyelve bús napokra,
búcsút int szívem talán.

Majd, fülembe szél sodorta
hívó, zengő dal, ha száll;
átölelve és karolva,
úgy emel fel összefogva,
mint jóságos griffmadár.

~~~

És ha végre visszatérek
élményeknek színpadán,
azt kiáltom én a szélbe',
éji völgybe, fényes égbe;
mégis itt az én hazám ...

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Érzékszervek (2) - Orr

Ross képe

Ha a csontváz földben porlik,
számos részlet porrá vész,
ám a tényt, hogy volt két orrlik,
látja azért sok régész.
Záróizma nincs az orrnak:
ha a szag már nagyon vad,
s fojtó bűzök áramolnak,
félelmében begyullad.

Földig érő orrát hordja
mamut és az elefánt,
beburkolja porzáporba,
ha lábával beleszánt.
Hajlott, mint a büszke hattyú,
szárnyaival verdeső,
s redős, mint a porszivattyú
garatján a gégecső.

Gogol mester novellát írt,
főhőse egy úri orr;
Gascogne-ban egy nemes mártírt
büszkesége eltipor.
Lusta bulldog pisze orra
mondhatni, hogy otromba,
bánnám, hogyha kiszagolna,
s beleütné dolgomba.

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Tömegszerencsétlenség

Ki Istennek képzeli magát,
vajon látja-e
a hegytől a hazát,
tudja-e,
hogy mi van a mélyben,
csúcsok közt a meredélyben?
Észreveszi,
hogy amíg felfelé mászik,
lentről a népnek
az ég alig látszik
a ködtől,
s a magasból lehulló
hatalom-rögöktől,
mit már nem fog fel
a satnya szóvirág-bokor,
mikor az éppen felfelé haladó,
kiválasztott plakát-halandó
könyökével, s talpával
lejjebb, s lejjebb sodor…

Ám, ha majd jön a rosszabb világ…
…mikor az örök hóban
nem nő néki sem virág…
…egy óvatlan, suta fogás miatt,
a hideg, téli, kudarc-szín estén,
csupán egyféleképpen menekülhet,
a magasból a mélybe esvén;
ha minél több testet maga alá gyűrhet!

Lelki szemeimmel már látom,
nem sülhet el ez máshogy, csak balul…
…bajban vagyunk, tömegnyi csóró Barátom,
…hisz még mindig, most is,
Mi vagyunk alul!

2011. május 22.

1
Your rating: Nincs (18 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6454

Összes próza

Összes próza : 416

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39