Áldott Karácsonyt !

Illatok és dalok vesznek körül,
míg mosolyogva készül szíved,
hogy tiszta és kész legyen belül
befogadni az isteni szeretetet.

Távol marad a kicsinyes gond,
elmúlik a bosszankodás, harag.
Csak azt hallod mit szíved mond,
mert az igaz szeretetből fakad.

Ha valaki két tenyerébe fogja
arcod mint egy kisgyermeknek, 
szemedbe néz és úgy suttogja
Boldog Karácsonyt, Szeretlek !

Könnycsepp tolakszik szemedbe,
nehezen nyelsz majd egy nagyot
és semmi más nem jut eszedbe.
Sohasem felejted el ezt a napot.

Így hoz fényt a szeretet ünnepe
a világon talán mindenkinek,
a sötét érzéseket messzire űzve
Karácsonyi Áldást kívánok Nektek !

http://youtu.be/8cJOm72QDDA

1
Your rating: Nincs (18 votes)

Nem szél voltam...

Stargazer képe

Nem szél voltam: vihar, mely gyorsan jön, elmegy.
Lobbanó gyertyaláng, tovatűnő percek.
A szerelem-rúnák mélyen bőröm alatt
bevésve csontig. Még őrzik a titkokat.

Nem voltam más nálad csak egyszerű vendég,
aki hogyha elmegy, nem marad, csak emlék.
Árnyék szobád falán, de múlnak az évek,
s lehet olyan leszek, mint borban a méreg,

mely meg nem öl, de nem is könnyű nepenthe,
melyet ha megiszol el lesz majd feledve
minden, mi egykor oly' szép volt és édes.

Találsz majd mást, százat, szeretni is fognak,
mégsem jársz végére a fájó titoknak:
hogy szép almátok belülről m'ért férges.

Megjegyzés:
Nagyon régi írás.

1
Your rating: Nincs (14 votes)

Vágyódás

Braunel képe

Új mezőkre, új utakra
vágyom mindig szüntelen.
Messze szállva vágy tanyája,
szerteszét a nagy világba',
szívemben még egy helyen.

Hogyha hív a szél nevetve,
dombok lankás oldalán;
visszanézek otthonomra,
nem figyelve bús napokra,
búcsút int szívem talán.

Majd, fülembe szél sodorta
hívó, zengő dal, ha száll;
átölelve és karolva,
úgy emel fel összefogva,
mint jóságos griffmadár.

~~~

És ha végre visszatérek
élményeknek színpadán,
azt kiáltom én a szélbe',
éji völgybe, fényes égbe;
mégis itt az én hazám ...

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Bébi-szonett

Hogy írhatnám le, azt ami
bennem már kész, s rég összeraktam?
És oly jó dolog hallani,
nekem mégis kimondhatatlan

érzés. Megüli lelkemet,
fennkölt dallam pendül a húron.
Másodpercenként rám nevet,
új, más nótákat kell tanulnom.

Az érdem másé, nem enyém,
és hogy a világ tetején
járok, azért nem sokat tettem.

De szeretnek az istenek,
ma született egy kisgyerek:
s egy csapásra nagypapa lettem!

Budapest, 2011. július 18.

1
Your rating: Nincs (14 votes)

Maradásod vékonyka remény

Víg örömöm megrágta a bánat,
mióta tudom: elveszítelek!
Üvöltéssel tapasztom be számat,
ne hallják meg haragvó istenek,

hogy kín között felejtenélek én,
hisz itt van még, huncutul szép szemed,
ám maradásod vékonyka remény,
melynek szövetje recsegve reped.

Fogyó napok növő szomorúsága,
elárul minket, szembenézni gyáva,
szívünk közé mélyülő árkot ás.

Becsapva egymást, nem beszélünk róla,
hogy lassan eljön, közeleg az óra,
s egyik percében ott a távozás.

1
Your rating: Nincs (20 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 2 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • Ross
  • Nagygyörgy Erzsébet

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6417

Összes próza

Összes próza : 414

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39