Esti vers messziről indulóknak és megérkezőknek

Aysa képe

 

Elidultunk, tarisznyátlanul.
Lepkehálóban vergődő gondolat
repítette súlytalan álmunk.
Ajándék-ünnep voltunk.
Nem kapni, adni vágytunk.
Zárt ajkunk mögé szorítottuk
vágyunk dalait.
a szónak nincs helye itt:
egy pillantással szórom eléd
ölelésem bíbor szirmait.

2008. május 22.

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Csakazértis (nap soroló)

Titok65 képe

H étről-hétre,
É vről-évre,
T étlenségem
F élretéve, csak
Ő érte ébredek.

K edvemet bár meg nem hozza,
E ngedelmes ember módra
D élben élem életem,
D olgom addig végtelen...

S zeretném már befejezni,
Z árni ajtóm, s hazamenni.
E lrepülni angyalszárnyon,
R eménykedve egyre várom,
D élután jöjjön el végre,
A kkor nem lépnék ma félre!

C sodás napra ébredek,
S zivárványt is nézhetek.
Ü zenet vár, s ha jól látom,
T őled jött, úgy hajnal tájon.
Ö rülök, hogy írtál végre,
R emegett is ujjam vége.
T üzes éjszakák emléke,
Ö led forró menedéke,
K épzelgésbe űznek...

P éntekhez, ha érkezem,
É rzem, hogy ma vétkezem.
N apból túl sok van egy héten, s
T erveimmel ellentétben,
E zt most kicsit átdolgozom,
K ínomban a fejem fogom...

S osem tudtam számolgatni,
Z árt rendszerben gondolkodni.
O lvasd szabálytalan versem,
M ely miattad ébredt bennem!
B ár egy kissé erőltettem,
A betűmet elvesztettem, s
T réfás napimádó lettem!

V égére értünk a hétnek,
A z ihlet is semmivé lett.
S zeretnék most megpihenni,
Á lmok mezején lebegni.
R évetegen, részegségben
N ézni, hogy a messzeségben
A lakot ölt édes vágyam.
P éntek óta erre vágytam!

1
Your rating: Nincs (18 votes)

Strázsád lettem volna...

Toribá képe

Árvalányhaj leng a bíbor égen.
Madárdal kíséri cikkcakkos útján.
Fájdalom cseng e dalban, s én értem.
A magány örlő döbbenete hull rám.

Strázsád lettem volna? Béklyót vetve
vágyaid köré, mint holmi karkötőt?
Most mar a bú lassan ölő mérge,
s kívánlak, mint száraz föld a hűs esőt.

Mind, ki rád néz, most az ellenségem.
Füstbe száll már minden vak reményem,
hogy egyszer talán mégis visszaloplak.

Szeretlek, ha te már nem is szeretsz.
Üvölteném, mily súlyos e kereszt.
De csak súgom egy orgonabokornak.

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 12 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Kisfiú lettem újra.

Összes vers

Összes vers : 6319

Összes próza

Összes próza : 412

Összes kép

Összes kép : 1033

Összes hangos vers

Összes audio : 39