Ember-természet

(az aktualitás fogságában)

Mi munkál annak a lelkében
Kinek elfogy a kenyere?
Mit érez az, kinek megmondják:
„Dolgozni, holnap, ne gyere!”

Ma elmentem egész a hídig, néztem a kavargó
vizet.
A folyó ívben balra nyílik, partján avaros fű
zizeg.
Tölgyek előtt fűz, s lenge nyárfa, benyúló törzsén
gerle ül.
Fonódik a fák koronája,
csak az ember van
egyedül.

Mit mond a férfi, ha a munka
hűtlen elhagyja őt, pedig
dolgozna még, ám a helyére
legjobb barátját ültetik?

Az erdőben egy padra ültem, előttem tisztás,
őszi rét,
vártam, titokban úgy örültem, hogy meglátok egy
őzikét.
Róka szaladt, mókuska táncolt, vadkan röffentett
éleset,
borzongató, de rendezett volt,
csak az ember oly
szétesett.

Kedélyes mosollyal fogadja,
mondván: semmi baj, elvagyok.
Vagy az asztalon csattan ökle,
s káromkodik egy jó nagyot?

Mentem az utcán, nézelődtem, észrevettem a
házakat,
fantomok mentek énelőttem, hömpölygő ember-
áradat.
Talpam a járda aszfaltburkán kutatta ki, hogy
kőkemény
a szenvedés, aminek múltán
is született már
költemény.

Az ember felveszi a jussát
egy összegben és nincs licit,
ám úgy tesz, mintha nem is tudná.
De közben meghal egy picit.
 

1
Your rating: Nincs (25 votes)

Tündérkert

nefelejcs képe

Szépséges Danaiz verssel:)

 

Tündérkert

Vadvirág, kert, néha szárny,
bennem bolyong egy leány.
Belső csillagrendszeren,
szívdobbanás, azt hiszem.
Néha dal, csendsuhanás,
bűvölő Hold-búcsúzás;
éjjel sápadt fényvirág,
haja zuhog, napsugár.
...hogy tündér-e nem tudom,
láthatatlan láthatom,
a mesékben folyton ott,
néha madár, néha szárny,
legbelső kert az a lány.

 

És egy csodás Nikosz-költeménnyel...:)

Ó, a tündérkert nekem
rejtelem
van benne ragyogó napsugár,
holdvilág
cincognak benne tücskök és bogarak
rajzanak
de nem hiányozhatnak soha belőle a
madarak
Ó, a tündérkert nekem
szerelem
vannak Ádámok és Évák, ez nem
helytelen
kényelem, lételem, féktelen
Ó, a tündérkert nekem
még terem?
 
És köszönöm Bo-nak is kedves versikéjét:
 
Fák,indák,virágok, özöne,
arcok és kicsiny madarak.
Isten adta a Te kezedbe,
Tehetséged,és a tolladat...
 
Tündérkert
1
Your rating: Nincs (16 votes)

Nyílt titkom

El kell, hogy mondjam, emberek

a titkomat, mely lelkem titka.

Szívem bugyrában szendereg,

s előjön, mert az ajtó nyitva.

 

Nem rejtegetem, vállalom,

hadd tudja meg köröttem bárki.

Hisz nem kín ez, s nem fájdalom,

amit magamba kéne zárni.

 

Öregen estem szerelembe,

s mintha testem szőlőbe menne,

édes szemet ad száraz tőke.

 

Aki már látta, irigyelhet,

mert aki engem rabul ejtett:

kétéves, kékszemű és szőke.

1
Your rating: Nincs (17 votes)

Leltár

Aysa képe

Tarkónkon légies vonalra fűz
könnyed vonásaival a Mester.
Pókfonálon hintálja a sorsunk,
mit majdan Moirák keze metsz el.

Szálkás csendet filéznek megfáradt
angyalok, diétát tart a lélek,
Gúzsként kulcsolódtak ránk a vágyak,
tincseinkbe ezüstöt csent az élet.

S egy mély titkos fiók öblén lapul,
minden, ami nem volt, nem lett,
karjavesztett baba, félszemű mackó
sír fel belőlünk, s koldul kegyelmet.

1
Your rating: Nincs (21 votes)

Mikor megjöttek a varjak...

Stargazer képe

Amikor megjöttek a varjak,
mint gonosz, téli hadüzenet,
csőrükkel a szívembe martak.
Oltották bennem a tüzeket,
amikor megjöttek a varjak.

Amikor megjöttek a varjak,
éreztem, hosszú lesz ez a tél.
Az ősznek vége, mint bús dalnak,
visszhangja még sokáig kísért,
amikor megjöttek a varjak.

Amikor megjöttek a varjak,
belül éreztem a hideget.
Magam álltam, háttal a falnak,
éreztem, rút hangjuk kinevet,
amikor megjöttek a varjak.

Amikor megjöttek a varjak,
eszembe juttatták arcodat,
suttogása fagyos avarnak,
szívembe rótt vérző karcolat.
Amikor megjöttek a varjak...

...sírtam.

1
Your rating: Nincs (19 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 15 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

.

Összes vers

Összes vers : 6596

Összes próza

Összes próza : 423

Összes kép

Összes kép : 1042

Összes hangos vers

Összes audio : 39