Ballada az öregség múló állapotáról

Még emlékszel a duzzadó erőre,
mely nap, mint nap a nő felé lökött.
Lágy parfümillat gőzölgött belőle,
és férjfotó a fotelágy mögött.
Hány leányszív lett általad törött?
Agyad vezette lent, az áramot.
Az idő elszállt tar fejed fölött.
Az öregség is múló állapot.

Még emlékszel a rétek zöld füvére,
hol focilázban égtek a szemek.
Vad lábcsatáktól forrt a férfi vére,
Nagy gomolygásban utcák és terek
*tengója folyt. Ó, őrült emberek
voltunk, túlnőve minden átlagot,
s ma rágondolni néha sem merek:
Az öregség is múló állapot.

Még emlékszel a sok-sok dáridóra,
a neved ott van pár kocsma falán.
S ha megszólalt az álmos báli óra,
lábad beindult magától, talán.
Most csalódással telve a karám,
válladra minden terhet rárakott,
és konstatálod, nejed oldalán:
Az öregség is múló állapot.

Nagyúr! Hunyjam le békében szemem,
vagy vágjanak le, mint egy állatot,
bizonyság rá, hogy igazam legyen:
Az öregség is múló állapot.

*A tengó a lábteniszt jelenti a városi szlengben. (lásd még: lábtengó)

A fenti balladát Hathor remek verse alá írtam komment gyanánt. Most úgy döntöttem felteszem önálló alkotásként. Hátha megállja a helyét.
válasz

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Fenn és lenn -Szárnyalás -> zuhanás- (a '80-as évekből)

Minka képe

Ó, mélységes magasság!
Szabadság gyönyörében fürdő madárság!
Te! Parányi földszelet!
Nem bitorlod testemet!
Leráztam bilincsedet!
Nem vagyok többé rabod!
Új szeretőm ölel: Égbolt!
Micsoda varázslat,
egyre nő a távlat:
leomlik minden gát,
lehull minden korlát,
száguldok messze, tova,
érkezem! kóbor lelkem hona!
A Naphoz közeledem,
nem égek el, melegszem!
És Ő rámcsodálkozik:
_-Apró földi sárrög! Te itt:!?

...

poros autóban ébredek
kátyúval teli országúton
az öv szoritásában
megúnt cipőben, ruhában
kopott, csapzott hajjal
fájó derékkal, nyakkal
szivemben nyilakkal

...

ha...levethetném
elromlott, fáradt testemet
idegen életemet
szárnyalhatnék
vissza?! sosem jönnék!
s a tiszta kékben
fürödnék vakitó fehérben
megszűnne a fájdalom
ha...nem lennék - saját rabom...

(bocsika mindenkitől, amikor feltettem, sietvén nem irtam végig)

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 8 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6404

Összes próza

Összes próza : 414

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39