Az végvári vitézekhez, az csata estvéjére

Toribá képe

Vitézlő hős ifjak az nagy vár udvarjába,
Eljött élteteknek az pokoli próbája.
Támadja az várat az török garmadája.

Múlassátok az napot féktelen vígsággal.
Az vígasság teljen tinéktek szép leánnyal,
Holnap lészen nagy próbátok az vad csatákkal.

Ha ma lészen útolsó napotok nyugvása,
Készüljetek bátorsággal az nagy tusára,
búcsúztat titeket az nagy harang zúgása.

1
Your rating: Nincs (14 votes)

Cipő elment

Toribá képe

Bevésődött agyunkba sok dalod, s Te
Óriás leszel. Madár, ki szárnyal el,
De itt marad. A Nap, s a Szél üzente:
Itt se voltál, de vagy, s örökké leszel.

Lépteid már fényes úton járod,
Álmodban könnyedén repül a bálna.
Szíved égbe szállított, de látod,
Zenéd visszahoz, s a szívünk kitárja.

Lebegünk veled ég és föld között,
Óceánmélyben, hegycsúcsok fölött.
Csended beszél tovább, s mi csak hallgatunk.

Időd lejárt, s te halkan elmentél,
Pereg könnyünk, de ez már mit sem ér,
Őrizzük emléked, míg meg nem halunk.

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Az ősz már Verlaine-é

Toribá képe

Tavaszi chanson

Zsong a tavasz,
létet fakaszt
a tájra.
Tűnt hó alól
rügyet pakol
a fákra.

Cinkemadár
dalolja már:
Nyitnikék!
Az öreg Nap
erőre kap,
kék az ég.

Lágy szellő kél,
szívem remél,
és érzem,
szép az élet
s újra éled
reményem.

Nyári chanson

Nyár lantja zeng,
cseveg, fecseg
magában,
s színt, ami szép,
szór szanaszét
vidáman.

S mily fergeteg
jókedv rezeg,
víg a dal.
Cseng, tovaszáll,
bút nem talál.
Diadal!

Hej! Vigalom,
nyár, bizalom,
napsugár.
Most féktelen
az életem,
mint a Nyár!

Téli chanson

Tél hangja cseng,
feszengve peng,
metsz a szél,
Dermedt a táj,
az élet fáj,
nincs esély. .

S jaj, itt vagyok,
élő halott
magamban,
testem vacog,
tán meghalok!
Feladtam.

Majd a Halál,
ha erre jár,
csontkezet
vállamra tesz,
el nem ereszt,
elvezet.

S az én őszi chansonom

Ősz hegedül,
húrja pendül
keményen.
Az elmúlást
zengi, nem mást.
Úgy érzem.

S míg ballagok,
csak hallgatok,
s a bús szél,
múlt kéjeket
elébem vet,
így beszél.

Jaj, menni kell,
nincs már itt hely
énnekem.
Hallgassa csak,
ki itt marad,
énekem!

1
Your rating: Nincs (14 votes)

Egy Emlék

Hachi képe

Összerezzentem…
Minden hang és mozdulat
mit tettél,
megfejthetetlen rejtély.

Egy emlék marad számomra,
s a remény.
Hiába nyújtom kezem feléd,
te vakon nézel elém.

Nem tudlak elérni.
Próbálom feledni,
de a sok kusza fonál
nem engedi.

Lelkem mélyén
nem hagyom,
hogy csak egy folt maradjon
életem egén.

Több vagy annál.
Nyomtalanul eltűnni,
soha nem fogsz már.

1
Your rating: Nincs (14 votes)

Tóparti idill (örömködő)

Toribá képe

Halkan bomlik a ködben a hajnal,
Fodroz a víz tetején a varázs.
Lágyan suttog a nád, puha szélben
Hangol a reggeli békabagázs.

Táncol a tó tükrén a sugárka,
Nap fia siklik a víz peremén.
Foszlik a köd, már oszlik a pára,
Csillan a harmat a fűzfa tövén.

Vadkacsa úszik a tó közepére,
Hat pihe barna fiát vezeti.
Büszke sirály les fentről a mélybe,
Színezüst potyka nyomát keresi.

Éled a vízpart tünde világa.
Harsan a part füve, bont a virág.
Boldog az ember, éled a vágya,
Míly gyönyörű, csodaszép a világ!

1
Your rating: Nincs (14 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 3 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6418

Összes próza

Összes próza : 415

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39