Késői tavasz

nikosz képe

Mint mikor ködpalást suhan át a csúcsokon
lelked minden titkát bebarangolom és
túl az árnyakon, az ágyadon hagyom....

Nem akarok már mást, csak fényt és vágyat,
valami csodás boldogító csillagszárnyat
mielőtt eljön a beborító sötétség.

2011. 03. 17. 03.00.

1
Your rating: Nincs (21 votes)

Hagyaték

Hagyaték.

Kiürítettük a szülői házat.
El kell adni akár fele áron.
Régi könyveket, több százat,
az emléket mind sajnálom.

Zseblámpa, óra, borotva.
Edények ( lepattogtak régen.)
Dobozba rakom vigyázva.
Apám botja lóg a széken.

És itt a bélelt bakancsa.
Régen kapta még tőlem,
kímélte, alig használta.
Elmosódnak könnyeimben.

2012. május 10.

 

Tempera, papíron 30 x 40 cm.

Hagyaték
1
Your rating: Nincs (19 votes)

Kleopátra örök

Toribá képe

E lhívta Isten, égi színpadára. -
L iz, leányom! Kell egy díva nekem!
I ndul a főidény, s nincs Kleopátra.
Z euszra mondom, fő most a fejem.
A ntoniusz már rég vár reád drága!
B urton művész úr türelmes fiú.
E lőre jött, s évek óta várja
T aylor művésznőt, ki már nem hiú. -
H ívta Isten, menni kellett tüstént
T udta, hogy ott az égi színpadon
A rany palástját felöltheti ismét.
Y es-t mondott, s túllépett földi gondokon.
L épteit már felhők fölött járja,
O tt tündököl "örök Kleopátra"
R ichard lágyan karjaiba zárja.

1
Your rating: Nincs (20 votes)

Tavaszi Áldozat

Tavaszi Áldozat.

Gondolatok lassan emelnek fel a szent időbe,
mikor megmentő jel volt a bárányok vére.
A kiválasztottakat megóvta a halál angyalától.
Világunkat váltotta meg Krisztus keresztfáról.
Dübörgő rítussal szólt pogányokhoz a telihold,
mégis a legszebb, a virágbaboruló tavasz volt.
Feltámad az élet, ha eljő a napéjegyenlőség.
Ragyogás uralja megtisztult lelkünket örökké.
Kerüld a bűnt és élvezd a csodálatos világot.
Isten gyermeke vagy ! A Keresztáldozat megváltott.

 
1
Your rating: Nincs (14 votes)

Nézem a Tiszát...

Stargazer képe

Nézem a Tiszát, megint árad.

Lassan sodorja a szemetet

és mint ki már sokat szeretett,

szelíden öleli a fákat.

 

Nézem a Tiszát, megint árad.

Arcomon a friss tavaszi szél

feloldozást, megváltást ígér:

bánat elszáll, a könny felszárad.

 

Nézem a Tiszát, megint árad.

Éveim súlyát most nem érzem,

amíg a folyó sodrását nézem,

mely szelíd, szomorú és fáradt.

 

Nézem a Tiszát, megint árad.

Ez már a sokadik tavaszom,

állok a beton-gátfalakon:

szívem könnyű, elhagy a bánat.

1
Your rating: Nincs (28 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 2 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • grendorf
  • det

Legfrissebb kép

Meleg van ! ( Kinek a teste, kinek a lelke szép ! )

Összes vers

Összes vers : 6636

Összes próza

Összes próza : 425

Összes kép

Összes kép : 1044

Összes hangos vers

Összes audio : 39