Egy kis számtan

Toribá képe

Óraháza ajtajában
Habakukk, a fakakukk
minden egész óra tájban
kiabálja, hogy kakukk.

Félóránként egyet kiált,
negyedenként megkukul,
de ha jön az egész, kiáll,
s kakukk-özön ránk zudul.

Annyit kiált, ahány óra,
kakukk-torka nem pihen.
Számold össze, hányat kiált
egy egész nap összesen!

1
Your rating: Nincs (16 votes)

A hulla(részeg) - ki az a Poe?

Stargazer képe

Egyszer, már nem mostanában, üldögéltünk a kocsmában
Félig üres poharak közt tétovázott két kezünk.
Fejünk lógott, egyre lejjebb, nem forogtak már a nyelvek,
Hétvége volt, szombat este, a nap, mikor vétkezünk.
A nap, mikor elveszítjük a maradék fél eszünk.
Igyunk egyet még, gyerünk!

Ittunk volna még néhány sört, pálinkából is egy-két kört,
De pénzünk, mely nem kevés volt, olyan gyorsan enyészett!
Hol van hát a hűs nepenthe, gyógyír száraztorok-sebre,
Mely segít szenvedőnek, tőle holt is feléled?
Vagy legalább olcsó lőre, mit nyújt modern vegyészet?
Ide mind, az egészet!

Halkan szóltam, mintha fájna, a fáradt-szép pultos lányra:
Adna-e egy kört hitelbe? Könyörüljön, az istenért!
Mert itt van e néhány barát, szomjasak és semmi határt
Nem ismer a szenvedélyük, és innának egyre még.
Bármit, ami agynak árthat, s űzi bánatunk telét!
Szólt a pultos: egy fenét!

1
Your rating: Nincs (21 votes)

Nyílt titkom

El kell, hogy mondjam, emberek

a titkomat, mely lelkem titka.

Szívem bugyrában szendereg,

s előjön, mert az ajtó nyitva.

 

Nem rejtegetem, vállalom,

hadd tudja meg köröttem bárki.

Hisz nem kín ez, s nem fájdalom,

amit magamba kéne zárni.

 

Öregen estem szerelembe,

s mintha testem szőlőbe menne,

édes szemet ad száraz tőke.

 

Aki már látta, irigyelhet,

mert aki engem rabul ejtett:

kétéves, kékszemű és szőke.

1
Your rating: Nincs (17 votes)

Túl a réven

Jutalom képe

Vágyainkban, átkelve a réven,
sóhajok ízes rezdülésében,
érzünk néhány sors-analógiát.
Vezetnek némán elkántált imák.
Figyelek.

Csendedből lopok ma hangot.
lehántva rég megunt maszkod
ajkunk bút szárító szót sír,
nyelvünkön reményvíz, gyógyír
bizsereg.

Képmásunkon könnyed
szétszaladó könny, csepp
rémület-ívet ír.
Létünk - lakmuszpapír -,
didereg.

Szavunk: igen,
mondod, hiszem.
Tested oltár,
szavunk zsoltár.
Kikelek.

1
Your rating: Nincs (14 votes)

Kis-Hárs-hegy

Párafátylát lehajtotta,
arcát rejti, alig látszik,
kacsintgat a Gellért-hegyre,
Napsugárral bújócskázik.

Leveti szép zöld kosztümét,
barna csipke új ruhája,
tetején, mint úri ékszer,
kilátó a koronája.

Élvezi az ősz illatát,
az utolsó napfény-csókot,
erdőjárók mély sóhaját,
tölgylevéllel küldött bókot.

2011. szeptember 21.

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 1 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • Ross

Legfrissebb kép

Érdeklődés

Összes vers

Összes vers : 6500

Összes próza

Összes próza : 417

Összes kép

Összes kép : 1038

Összes hangos vers

Összes audio : 39