Alkonyul...

vnorsi képe

Arany nap bukik alá, már nincsen a zeniten
Tujaharangok zendülnek ezüstös holdfényben

Egyenes úton haladva hallgatom hangjukat
Langy, nyári este örökzöld dallam elringat:

"...csitt, csituljon a szív mára már,
legközepében örökkévalónak vágya jár..."

Örökkévaló körei kerítik udvarom,
Én mégis alkonyuló éveimet számolom...

"...csitt, csituljon a fej mára már,
szív közepében örökkévalónak vágya jár..."

 

Ismét egy "múzsaképre" találtam...

 

Alkonyul...
1
Your rating: Nincs (5 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6469

Összes próza

Összes próza : 416

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39