József Attila. Portré.

József Attila  portré.

Olaj táblán,  45 x 29 cm. 

Tisztelgés:

József Attila ajándéka.

Leültem mellé a vibráló csendbe.
Nem szóltunk, hisz’ mesélt a Duna.
Hallgattuk - hagytuk, hogy fecsegjen
sorsunkról, mintha így jobb volna.

Lepergett életünk az esőcseppekkel,
összekapaszkodva sok csapás és gond,
feledve a jót, az  emberi  értékeket,
amiről az utókor tán nekrológot mond.

Hallgattunk egymás mellett hárman,
mi ketten és hallgatag mélyén a folyó.
Már tudtam, megkaptam amit vártam,
konok hitet, álmokat és az igaz szót.

Cserébe egyetlen képet festettem Róla,
rá sem nézett - épp a Napba hunyorgott,
én meg röstelkedve nem is hoztam szóba.
Nem várt el ilyet, hisz' hiú sosem volt.

Lebukott a Nap. Nekiment a hegynek,
mert árnyával óriás sötétséget hozott.
Körénk gyűltek ekkor szelíden, s néztek,
mosolyogva néztek minket a csillagok.

József Attila.  Portré.
1
Your rating: Nincs (18 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6426

Összes próza

Összes próza : 415

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39