MESÉLŐ KÉPEK
MESÉLŐ KÉPEK
Sok "beszédes" képpel találkozom de vannak "ordító" képek is.
Ez a kép gyönyörű példája ennek az egyébként 10 másodperces képeknek.
(Úgy kell érteni a 10 másodpercet, hogy a kép láttán 5 mp a szörnyűlködés és 5 mp a menekülés ideje. Tovább nem szabad foglalkozni az ilyen festménnyel.)
Régi "kedves" megrendelőm hozta el ezt a képet "egy kis korrekcióra" mert az "eredeti" Glatz Oszkár képet "valaki" átfestette, ami nem sikerült valami jól de a jelzés "eredeti".
Ekkor a kép mesélni kezdett:
A féllábú parasztlegény ment mendegélt anyósával és a feleségével az óriásfűvel benőtt úton ki tudja hová, amikor a korsót, kosárkát és köcsögöt cipelő anyós felkiálltott. Álljunk meg azonnal, mert tízszeresére bedagadt a lábam ! Le is rogytak az útszélen, ahol a féllábú paraszt, hogy mentse a menthetőt, gyöngéden odavonta párja balkezét a lába közé, ami igen könnyen ment mert a jobb lába tőböl hiányzott és így szólt: Édes párom tegyél csodát és növeszd meg az én sudrimankómat, hogy folytatni tudjuk az utunkat, mert édesanyád lába egyre nagyobb lesz. Nélküle kell majd továbbmennünk a kosárral és a korsóval, mert a köcsögöt úgysem adja ide édesanyád. Hitetlenkedve igyekezett a parasztasszony, amit a parasztanyós egyáltalán nem tudott bátorítani, ezért csak annyit mondott, hogy hiába igyekszik megnöveszteni azt a sudrimankót a lánya, mert csírából sosem lesz szálfa. Nem tud majd falábat növeszteni magának belőle. Így tanakodtak miközben a parasztlányka oda se nézve a jobb kezével kis csokor gazt szedett és azt nem engedte el.
Ekkor jelenhetett meg a villámkezű Glatz Oszkár festőművész hatalmas vásznával, és festőállványával szokás szerint. (150 x 90 cm a kép mérete) Annyi ideje sem volt, hogy elhelyezze a képen a témát mert "elsült" az ecsete. Ezért került a három alak a kép bal sarkába úgy, hogy a hurkahajú parasztlány jobb lába lemaradt a képről de a jobb oldal bőséges teret hagyott az óriáspipacsoknak és főleg a "Glatz O." jelzésnek, ami a megrendelő szerint "eredeti" volt. Igaz, hogy "kései festmény" mert halála után festhette szegény Glatz Oszkár.
Bánatomban a fűtetlen szobám sötét sarkába tettem a képet arccal a falnak, hogy ha véletlenűl benyitok se kapjak émelygést és hányingert a "karácsonyi ajándéknak" szánt képtől.
Kíváncsi vagyok, hogy tudtok-e olyan hozzászólást írni ami az "egy kis korrekció" szükségességét megerősíti.
