alak-art.hu

Vöröslő alkonyt szippant az ég,
aranyló kontyát kibontja,
mi elmúlt maradhatna még,
a szív tüzét a bánat kioltja.

Esőben lehetnél ereszem,
estémben kongó nappalom,
elázott ruháim leveszem,
száradni nálad hagyhatom.

Ajtónkat bevághatja a szél,
nyomunkban ázott pirkadat,
nyarunkat felválthatja a tél,
de táncunk áldott pillanat.

Megzenésítve:
http://gergyeattila.wordpress.com/2014/05/29/zenes-vers-aldott-pillanat/