Álmodozó nőknek

Török Judit képe

A teraszon ülve elmélkedem,
egy kellemes, nyári reggelen.
Vajon miért történik mindig más?
Hogyan működik a lét, és a világ?
Miként lehetne szebb és jobb,
ha a bal, vagy jobb oldalon indulok?
Meddig várjam? Várjam a csodát,
vagy jön az utolsó vacsorám?

NEKI miért mindig más a szép?
Mikor érezhetem, hogy én vagyok a fény?
Mit rejteget az alkonyat,
és milyen lesz, ha jön a pirkadat?
Mikor hallhatom már, hogy „Szeretlek Kicsim”?
E két szó majd szívemet szárnyakon viszi,
s az érzés elsodor, mint vad ár,
nem állíthatja meg más, csak a halál?

És hány nő teszi fel e sok kérdést?
Miért van az, hogy mástól várják a lépést?
S közben elballag minden mellettük,
míg a csodát várják, elmúlik életük.
Mindenkiben látják, hogyan kéne másképp,
a saját életük meg nem más, csak egy játék,
ahol a győztes egy kiszínezett álom,
a valóság meg indákkal font várrom.

Ne várj a férfitől mindig csak annyit,
mit magad is szívből oda tudsz adni!
A szeretet, mosoly, az örökre a tiéd,
pénzbe sem kerül, és oly sokra elég.
Míg a miérteket oly bőszen kergeted,
a szemében a féltést észre sem veszed,
s ha mindig csak álmodsz, másra vágysz,
aki ott van és tiéd, őt megöli a magány.

A férfi kimondja ha szeret, de csak egy szóval,
az az egy, ha figyelsz, felér minden jóval.
Fogadd el, hogy vannak rajtad kívül szépek,
de a legszebb te vagy belül a szívében.
Bízzál! Tiszteld! Hagyd élni és szeresd!
Ne akard, hogy más legyen, ezt soha ne feledd!
A szalma gyorsan lángol, de kialszik hamar,
A parázs-férfi lángja izzó, örök, s takar.

1
Your rating: Nincs (2 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 45 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

.

Összes vers

Összes vers : 6600

Összes próza

Összes próza : 424

Összes kép

Összes kép : 1042

Összes hangos vers

Összes audio : 39