Andrea Dietrich: Cinder Girl - Salaklány

Ha egy szikra fellobban,
egyre nő, jobban, jobban.
Hamu volt és megfújták,
gyengén... nő az első láng.

Hajnallal jött a kezdet,
sárga Nappal érkezett,
úgy megfogott két szeme,
nem hittem, hogy sértene.

Mint fény reggel, nyárelőn,
szerelem volt lebegőn,
románc egy szép délután,
nincs ellenszer azután.

Szürkülettel, mint beteg
őrület, megérkezett
a felhő a szemedbe,
bent az eget elfedve.

Jött a hideg éjszaka,
árnyékok leples hada.
Falat emeltél, a gúnyt,
éjfélre tüzed kihúnyt.

Elmentél. Jönnél újra,
elkerülnélek bújva:
meglátnálak még téged,
egy érintés... és éget.

 

1
Your rating: Nincs (1 vote)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

bogyó cicánk

Összes vers

Összes vers : 6664

Összes próza

Összes próza : 426

Összes kép

Összes kép : 1045

Összes hangos vers

Összes audio : 39