Anomáliák

Sztancsik Éva Lambrozett képe

Már számban keseredik az édes méz,
és hűs kezemben sasszét jár a pohár  -
majd (földre esik) huppan csuporhasa;
hm, ragacsos tollú, döglött üvegbogár.

Dohosan pang bennem a téli fűszer,
friss ízekért sóvárog húsom, vérem -
állott levegőt szusszant ki-be tüdőm,
míg rózsákról álmodom hajnalréten.

Túl hosszúnak érzem a hónapokat,
- bár a napok szaporán menetelnek -
oly titokzatos összhang lehet köztük,
hogy... aligha érthetem e szerelmet.

Ám még mindig nappalom az éjszaka,
és csak töltődéshez kell a sárga fény -
mert alkotni sötétben, némán tudok,

Virág nélkül viszont...?
Az összes szó koravén.

(2017. február)

1
Your rating: Nincs (2 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 6 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Meleg van ! ( Kinek a teste, kinek a lelke szép ! )

Összes vers

Összes vers : 6635

Összes próza

Összes próza : 425

Összes kép

Összes kép : 1044

Összes hangos vers

Összes audio : 39