Bébi-szonett

Hogy írhatnám le, azt ami
bennem már kész, s rég összeraktam?
És oly jó dolog hallani,
nekem mégis kimondhatatlan

érzés. Megüli lelkemet,
fennkölt dallam pendül a húron.
Másodpercenként rám nevet,
új, más nótákat kell tanulnom.

Az érdem másé, nem enyém,
és hogy a világ tetején
járok, azért nem sokat tettem.

De szeretnek az istenek,
ma született egy kisgyerek:
s egy csapásra nagypapa lettem!

Budapest, 2011. július 18.

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 7 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Linda kutyám

Összes vers

Összes vers : 6608

Összes próza

Összes próza : 424

Összes kép

Összes kép : 1042

Összes hangos vers

Összes audio : 39