alak-art.hu

A gyönge test, padbörtönébe zárva,

vergődik, ám a képzelet, ha fut,

tollasodik majdan repítő szárnya,

bölcs tanító, szellemnek nyit kaput.

Okos fejek, üzennek a papírnak,

kis részletekből készül az egész,

tán botladozva éppen verset írnak,

menyegzőt tart a tudás és az ész.

Nem edény ez, ahová beleöntve

az ismeret, okossággá áll össze,

mellyel a gyermek, világokba lát el.

Csak épület? Az idegen ezt látja,

mert látatlan a sok lobogó fáklya,

kiknek e ház, örökkön Alma Máter.