Delíriumok köszöntője
Nagy terhet cipel a vállán,
ballag sántán az úton.
És arcán vágy és a száján
lappang mélyen az undor.
Pálmafák nyúlnak az úton,
s árnyuk hűs oázisán
megpihen végre az undok
képű, nyűtt, bitang zsivány.
Napszámos szívű, nyűtt zsivány
kiálts fel ezer-égre!
bénán e messiás-igát,
hát hordja más is végre!
Legyek bölcs, hatalmas ember,
nyíljon nékem szép virág!
De már nem bírom e terhet,
ezt a messiás-igát!
Nagy terhet cipel a vállán,
ballag sántán az úton.
És arcán vágy és a száján
lappang mélyen az undor.
(1 vote)
A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges | | Tags: Ady, messiás, Nietzsche, übermensch, Vers
Jelenleg 0 felhasználó és 3 vendég van a webhelyen.
Összes vers : 6664
Összes próza : 426
Összes kép : 1045
Összes audio : 39