Elengedem (Vers a fiók-mélyről - 2017. február)

Kívánnék hármat,
de tudom a bánat
azt is elnyeli.

Csöndes lelkemet
a vágy álmálból
mindig felveri.

Elhagytam magam,
s nem találom
csak a betonfalam.

Elzárva élek köztetek,
hiába látnak emberek,
ridegek akár az üres
közterek.

Letisztult forma a lélek,
mi bennem él, akár
havas hegyek orma.

Rideg, akár az acél.
Nyerni vagy veszíteni,
csupán ez a cél.

Hallom a suhanó szellő
suttogó jaj-át.
Nem értem már én sem
önnön szívem baját.

1
Your rating: Nincs (3 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6426

Összes próza

Összes próza : 415

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39