Elképzeltelek álmomban...

Megálmodtam egyszer, hogy ott állsz velem szemben,
És feltört a láng, az érzés a rég hideg szívemben,
Hogy tényleg itt az idő, hogy ne csak álmodjak,
Pont most ne álljak egyhelyben, ne habozzak.

Hisz itt az idő a rég várt ébredésre,
A szíven tátongó sebek befedése,
Mely oly rég várattak magukra,
S az agyam végre a hangjukra.

Oh, zeng dalod te csodás szirén!
Hadd csókoljam sebét szívén,
Gyógyítsam be száraz ajkaimmal,
Csaljak mosolyt a húrjaimmal

Arra a szép gyönyörű orcára,
Mellyel pont idejött világra.
S ne engedd, hogy eresszem,
S őt soha, soha ne feledjem.

Mert ő az én végső párom,
Szerelemben a nagy halálom,
Mert ő az én álomideálom,
S egyben az éber álmom.

1
Your rating: Nincs (6 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 13 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Türkizben

Összes vers

Összes vers : 6525

Összes próza

Összes próza : 421

Összes kép

Összes kép : 1039

Összes hangos vers

Összes audio : 39