Belépés

Active tribune users

  • grendorf

Elmorzsolva

Sztancsik Éva Lambrozett képe

Valamikor tengerit morzsoltunk,
miközben történetek keringtek -
beleszóltam, nagyapám leintett:
nono, kölök, csitt, ez a mi dolgunk.

Ültem sután, figyelve, szorgosan,
szakajtómban gyűlt a kukorica... -
lelkemben pedig a sok krónika,
felváltva nőtt kinn és benn a hozam.

Valamikor esténként sakkoztunk,
a konyhában, mert ott jó volt lenni -
"tatám" tanított bástyát bevenni, s
arra, hogy miért kéne sáncolnunk.

Míg anyám vacsorával bajlódott,
azalatt lejátszottunk hat csatát -
majd odaszólt felém: nézd, jön apád!
Rohantam, holott futóm behódolt.

Valamikor gyerek voltam én is,
rám nézve most, ez alig hihető -
lábam sem szalad, inkább bicegő;
négyszemközt a volt-fruska lenéniz.

(2016. április)

1
Your rating: Nincs (1 vote)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 1 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • grendorf

Legfrissebb kép

.

Összes vers

Összes vers : 6600

Összes próza

Összes próza : 424

Összes kép

Összes kép : 1042

Összes hangos vers

Összes audio : 39