Felébredtem

Hatalmas tényre ébredt rá az elmém.
Eddigi létem simán átaludtam.
Szerencse tán, hogy néhány agytekervény
Működni kezdett az elmúlt napokban.

Azt hittem eddig, a világom kerek.
Rá kellett jönnöm, mindez csak álomkép.
Hamis ábrándok és cifra képzelet
Galaxisában tartott az álomgép.

Súlytalan testem pehelyként lebegve
Vándorolta be a világok terét.
Legtöbbjük tényleg gyönyörű, kerekded,
Egy viszont végtelen. Bizony a miénk.

Bármerre mész is ezen a világon,
Egy dolgot nagyon jól véss az eszedbe:
Ahonnan indulsz, oda már barátom
Nem juthatsz vissza soha az életbe’…

Hiába fordulnál utadon vissza,
Túl sokat változott ottléted alatt…
Az a hely többé már nem olyan tiszta,
Az ember után csak pusztulás marad.

 

2012-08-13

1
Your rating: Nincs (6 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 7 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Türkizben

Összes vers

Összes vers : 6563

Összes próza

Összes próza : 421

Összes kép

Összes kép : 1039

Összes hangos vers

Összes audio : 39