A hatvankilencre

Hogy mennyit ér áldásos életem,

a nehéz napok és a könnyű évek?

A lelkemet hiába kérdezem,

ő sem tudhatja, hogy ma mennyit érek.

 

Az adás-vételt néha szégyellem.

Talán volt úgy, hogy többet adtak értem.

A vágy vezérelt, nem az értelem,

mikor magamért a más szívét kértem.

 

A repülőm a nagy síkságon landol,

ide tért vissza jó néhány kalandból.

itt gyűltek össze hordókban a gondok.

 

Belenyugodtam: osztozom a semmin,

új felszálláshoz kevés már a benzin.

Pilóta voltam, s most reptéri gondnok.

1
Your rating: Nincs (12 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 7 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6404

Összes próza

Összes próza : 414

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39