Hely/telen

Sztancsik Éva Lambrozett képe

Egy idő után úgyis... feladja az ember.
Széllel szemben nehezen bír levegőt venni -
fásultan mondogatja: ennyi volt, hát, ennyi,
s rozsdafoltos tükrével cseveg el ezredszer.

Megérte-e küzdeni az életért annyit...?
Érdemes volt alkudni, ha túl nagy lett a tét? 
És mi vajon a "túl nagy" és mi a "csak azért"?
Percekből hányat adott, boldog pillanatnyit?

Ki dönti el idelenn, hogy ki az, aki sír...?
A bús ajak kacagna, de nincs már semmiért -
könnykenyérrel lakik jól és az is pont kimért,
fejadagként (só gyanánt) még nyeljed-elixír.

.....

Bőkezűen szórhatnád a kapott kincseket;
önzetlen szót, kézfogást, baráti biztatót -
támogatva példákkal a makacs hithagyót...
szétoszlana kétséged, ha lelnéd itt helyed.

(2016. április)

 

1
Your rating: Nincs (3 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Türkizben

Összes vers

Összes vers : 6570

Összes próza

Összes próza : 422

Összes kép

Összes kép : 1039

Összes hangos vers

Összes audio : 39