Idő

Török Judit képe

Idő! Vánszorgó, lusta némber!
Hát ki vagy Te, hogy engem
Kétségek között vergődni hagysz?

Lomha, csigamód járó kényszer!
Meddig tervezed, hogy nekem
virrasztó, könnyes éjszakákat adsz?

Kapd fel mankóidat végre!
Repülni akarok, szállni a messzeségbe,
Hogy visszatekintve megmutasd,
Szerettek, vagy csak kisded játék a múltam?
Hogy meglássam amikor vén leszek,
Az, hogy jó voltam, az jó volt valakinek?

De mégsem.....
Hess álom! Nem kell!
A tükörben tisztának látom magam.

Zord időnek ólomsúlyú lépte!
Ne kímélj! Legyünk túl rajta végre,
Ha gyötörni pont engem akarsz!

1
Your rating: Nincs (5 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

.

Összes vers

Összes vers : 6596

Összes próza

Összes próza : 423

Összes kép

Összes kép : 1042

Összes hangos vers

Összes audio : 39