Kalimpás* világ

A bal fülemen szürkehályog ül,

ezért gyengén és rosszul lát e fül.

Karom hallása is gyengélkedik,

dobog az orrom (Na, nem mindenik!).

 

Röhög a belem, vidáman, amint

nyakam véletlen, néha rátapint.

A köldököm áriát énekel,

arról: valaki néki élve kell!

 

A szerveim rettentő szorgoson

munkálnak, bennük hős tettvágy oson,

ritmustalan összhangban is nagyok.

 

Ne csodálkozz! Csak nézz körül, igen,

tapasztald meg, hogy e világ milyen.

S látni fogod: én normális vagyok!

 

Budapest, 2020. július 30.

 

*Kalimpás. (Lásd még: Kalimpás)

1
Your rating: Nincs (3 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 12 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Tihany

Összes vers

Összes vers : 6624

Összes próza

Összes próza : 424

Összes kép

Összes kép : 1044

Összes hangos vers

Összes audio : 39