Kenyérrel és borral

Ez nekem nem emlék, csak egy furcsa álom,

ahol az utamat sártengerben járom,

nem botor hazugság, és nem kóros jóság,

csak éhes vándornak roston sült valóság.

 

Sokszor voltam bűnben, térdig járva jóban,

elsüllyedve tálcán felkínált valóban,

jaj, de hányszor tűnt fel lelkemben bitófa,

s nem enyhült a kínom, csak ha volt itóka.

 

Ma már nem csábít jó, nem taposok rosszon,

nincs jóságos zsivány, ki hamar kifosszon.

Felépülő hitem ködfoszlánnyá válik.

 

Kenyérrel és borral, némi szalonnával

(Botor ember az ki ennél többet vállal),

már eléldegélek a nem várt halálig.

1
Your rating: Nincs (2 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Türkizben

Összes vers

Összes vers : 6570

Összes próza

Összes próza : 422

Összes kép

Összes kép : 1039

Összes hangos vers

Összes audio : 39