kis éji látomások

danaiz képe

estének támasztom a hátam,
rajzolódom a félhomályban,
démon vagyok, néha lélek,
lidércfényből elűzve élek.

mélységet ültettem, kikelt az éj,
kútba öntöttem a meredélyt,
szembogár bontja szárnyait,
zümmögök pillák árnyain.

álmom zöld koporsóba zártam,
rügybe gyűrődött látomásban
tavasz bomlik, bolond a szépség,
koldus szemében kék messzeség ég.

árnyjáték-háló fénykontyon,
gubancos testem kibontom,
tükrös szívemben felnevet, 
a lidércfényből is kivetett.
 

1
Your rating: Nincs (6 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 13 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Tihany

Összes vers

Összes vers : 6624

Összes próza

Összes próza : 424

Összes kép

Összes kép : 1044

Összes hangos vers

Összes audio : 39