kizökkenős

danaiz képe

valami szerepjáték kellene,
ideigéző, de már ez se megy,
mióta pont lettem, és pont vagy te is,
és nincs egyenes, legrövidebb sincs,
csak ez a harmadik emeleti ablak van.
az udvaron karácsonyost játszik
két gyerek, pihepára mese-lélegzetek
szállnak felém. rád gondolok.
ez az utolsó pillanat, most megrajzollak:
szemeid, szád, egy mozdulatod, színeid,
illatod – óriásira, hogy betöltsd
ezt a szívdobbanásnyi időt.
ajtó csapódik, az udvarról eltűnt a két gyerek,
a fenyőt vállára veszi valaki,
szaloncukorpapírok susognak,
nem értem mit, csak érzem a visszazökkenést:
először ponttá gyűr a messzeség,
aztán eltakarnak az
összecsapódó panelfüggönyök.

1
Your rating: Nincs (5 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 57 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6379

Összes próza

Összes próza : 414

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39