Kócos lombú fák alatt (Nefelejcs Szépség-es rajzához)

Ha szél dalol csak álmodozva élek.
Felém hajolnak kócos lombu fák.
Konok tekintetemben ég az élet,
színes, mint harmatos barackvirág.
A lótusz is kinyílik vágyakozva.
Szelekkel szállna lágyan, könnyedén.
Vidám pillangó felhőtáncot ropva,
virág szirmát lágy esővel hintené.
Jöjj hát, ölelj s én átölellek téged.
Fonódjon össze lényemmel a lényed,
s miénk lehet talán megannyi kincs.
Ma testem testedet kóstolja, s látom
beteljesül majd vágyva vágyott álmom,
s karom körötted ím örök bilincs.
(22 votes)