Kökényszüret

Aysa képe

Amikor élet írat verset, vagy affélét, avagy Tatáról hazafelé

Kökényszüret

Vasárnap volt, délelőtt,
szeptember, épp Szent Mihály után.
Tata egyre jobban távolodott,
már az M5-sön jártunk az M0-ás után.

Sütött a nap, míg a kilométer fogyott
nem hallgattunk, mert beszélni jó,
időnként a GPS is beszólt,
haladj erre vagy arra,
mi épp akkor volt valós.

Majd hirtelen torpant a lóerő, 
hőkölt az autó, ereje fogyott,
megállt, nem moccant
szomját jelezve ő,
de erről az automatika
sajnos nem tudott.

Tanakodás, reménykedés,
hátha megáll valaki, 
(sövénynyíró gépek a veszteglő előtt,
dolgoztak, módjuk nem volt segíteni.)

Majd döntés, a háromszög is kikerült.
Légies szerelvény, tán cseppet komolytalan,
lenge szellő is arrább rendezi,
nem látja, ki érzéketlen suhan.

Gurulásképtelen a veszteglő Opel,
indítására csak egy remény, benzin kell,
de a benzinkút elénk nem jön el, 
kalandtúrára hív az útpályaszegély.

Szalagkorlát, zajvédőfal között,
ezer göröngyön, kavicson, flakonon,
beszélgetve tört előre a két barátnő,
ki nem vette zokon a helyzetet, 
hogy célhoz érni csak sétálva lehet.

Haladtak, a nap sütött, 
autók húztak a lehajtó felé,
érlelve a reményt, közeledik a cél.

S valóban, benzinkút, talán dragon, 
kanna benzin, majd 5 liter,
a visszaút gyorsabban haladt, 
egy percig nem csüggedtek el.

Ha már ott jártak, ahol, látták, amit,
kékellett számtalan kökénybokor,
épp arra, merre útjuk vitt-
e őket csokrokban ért a hamvas bogyó,
hogy mi jött hozzájuk, mi nem,
döntsd el kedves olvasó.

Tény, mi tény, hogy lepakoltak,
s kezdődött a szüret,
ki nem ezt tette volna,
az se vessen rájuk követ.

Mint mondtam, szép délelőtt volt,
melengetett a nap,
Valami hasonlót érezhet-, mint ők-, 
mindenki, aki szabad.

Így történt, s mikor a vidámsággal telve
visszaértek a kiinduló helyre, 
azt látták, hogy vannak jó emberek.
Az autó bevédve parkolt szerényen
bójaoltalom alatt, mellette a forgalom
már két órája rendületlen haladt.

A történet végén itt a „hepiend”
itatás megtörtént, a motor dalra fakadt,
no jó, rendben, … de költői túlzás nélkül is
a lényeg az, hogy folytatódott az út, a nap.

Az Opel gurult, bár a kijelző 
a történtekből semmit sem tanult, 
hazaértünk, mai utazásunk 
véges időnkben egy kökényszüretnyi múlt.

1
Your rating: Nincs (4 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 3 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6469

Összes próza

Összes próza : 416

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39