Kopp

Hozzád kopogok, az ajtód előtt állok
Vonakodok, kissé meghátrálok
Kopogok, egyet, kettőt... hármat?
Remélem nem tesz idegessé e lárma...
A számat nyalom, kiszáradt, úgy izgulok
Nyitod az ajtót: vér megáll, én elnémulok.
Meglepetten kérded mijáratban feléd?
- Nálad hagytam egy darabomat, a lényem egyik felét.

1
Your rating: Nincs (1 vote)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 6 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6467

Összes próza

Összes próza : 416

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39