"Kora" tavaszi szonett...

Tenyérnyi folton át kacsint felém
A napkorong, erőtlenül ragyog.
Vetélkedik kicsit - de még szerény -
A langy meleg, de reggel megfagyok.

Serényen énekelget egy madár,
Zenéje oly bizonytalan, szolid.
Idilli kép kíséri dallamát.
Sovány vigasz, ha még a sál szorít.

Zsebembe bújtatom ma két kezem,
Ott jó helyen van (érzi kellemes).
Ne érje hűs, mert azt nem élvezem,
Ezért vagyok zimankó ellenes.

Több lenne itt a szép szuperlatívusz
Talán, ha reggel nem gyötörne mínusz.

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6448

Összes próza

Összes próza : 415

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39