A láthatár köszöntője
Ülök a babéraimon,
S keresem az eltűnt hitem
S silány trónom cédrusfának
leveleivel díszítem.
Talán ma kikötni fogok
Hold-fehéren, nyavalyásan
S a trópusi dohány ízét
fogom érezni a számban.
Zsíros nyakamért a néger
asszonyok imádni fognak:
ringó csípők, cuppanások,
kihívó szépek s aszottak.
S ha majd megunom e tájat
S megittam mind a száz-borom
Puha csókkal elköszönök
S babéraimmal távozom.
A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges | | Tags: egzotikum, köszöntő, néger-álmok, trópus, Vers
Jelenleg 0 felhasználó és 50 vendég van a webhelyen.
Összes vers : 6487
Összes próza : 416
Összes kép : 1037
Összes audio : 39