Másnap
Eljön a nap, hogy megszűnik világod,
a Világ persze működik tovább.
A gyertyasorban elfújnak egy lángot,
de nem halványul el a fénynyaláb:
hogy eltűntessék árnyait a múltnak,
percenként újabb fénypontocskák gyúlnak,
hogy életüket köszönve az Úrnak
ragyogjon újabb sok-sok délibáb.
Eljön a nap, hogy alászáll világod,
a Világ persze tovább üzemel.
Kő alatt alszol álomtalan álmot,
szakítva meddő küzdelmeivel.
Problémák nélkül soká ellehetsz itt:
ki hat láb mélyre elhantolva fekszik,
már nem hibázhat, hiszen nem cselekszik,
s ha nem hibázik, érte nem felel.
Eljön a nap, hogy egykor volt világod
pár kurta versben köszön vissza csak,
s ha feltámadnál, akkor sem kívánod
látni, mivé lett: torzak, mocskosak,
már bevallottan hazugok az elvek,
a pénzkenészek nyíltan üzletelnek,
áruvá váltak a meddő szerelmek,
termő gyümölcsöt alig hajtanak.
Ajánlás:
De míg világod mozdul, tedd meg érte,
amit tehetsz; a búcsú boldogabb,
ha nem is látod, tudhasd, hogy megérte:
egy új Világra virrad majd a nap.
A hozzászóláshoz 