Mindjárt felébred

tunefully képe

Még csak alacsonyan, még csak sekélyen
áramlik szét néha, a súlyos ködpárna
alatt, s bár a szakadékokban, odalenn
még hószigetek, még fagyzugos tárna
őrzik kietlen vadonát a télnek,
állomásokon fáradt, sárga lámpa...

Lassan kiengednek már a fakérgek
- szorítás kellett, dolga volt a hidegnek -,
s újra utat adva az örökkének
vár, hogy lombja újra nyárral telljen meg,
vár, hogy újra halljék az örök ének,
növénysereg, nedvkeringés.... az élet.

De alszik még kicsit, pszt, mindjárt felébred,
ó, mi nagy dicsőség lesz ébredése,
a sárga napfényben madarak röpte
hang és színkavalkád jő felperzsel
lelkeket és földet, tavasz van már!
De alszik még kicsit, pszt, mindjárt felébred...

1
Your rating: Nincs (6 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Türkizben

Összes vers

Összes vers : 6563

Összes próza

Összes próza : 422

Összes kép

Összes kép : 1039

Összes hangos vers

Összes audio : 39