A neheze hátra van

Az öregek sorába léptem.
Nem kellene ennyit élnem.
Rég meghalhattam volna már,
ha nem lennék ilyen szamár.

Mit tartogathat az élet?
Keservet csak, attól félek.
Az öröm rám már nem talál,
amíg el nem jön a halál.

A hatvanegy ma beteljesül.
Elmém lassan az éjre ül,
nem voltam soha rá érdemes,
szeressen, akit kértem: szeress!,
és most itt állok magam,
és tudom, a neheze hátra van.

 

 

1
Your rating: Nincs (3 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 1 felhasználó és 41 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • Léda

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6379

Összes próza

Összes próza : 414

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39