Nézd a követ!

Nézd a követ! Makacs, mozdulatlan.
Szürke, kemény, rideg és konok.
Külseje érdes, bár kopik szakadatlan,
öklöd mégis sebzi, hogyha csapkodod.

Rúgod? Mindhiába: Csak lábad bánja.
Utána aztán majd biceghetsz el.
Törik talán, belsejét feltárva,
ha erős ütéssel rá kalapács ver.

Ahol tenyér ezerszer simítja,
érdessége végül elsimul,
türelmes szobrász értő kezében
szépséges formára alakul.

Pattints szilánkot a belsejéből!
Csiszold átlátszó vékonyra meg!
Mikroszkópod optikáján
szín kavalkád ejti meg szíved.

És, hogyha láttad már e csodavilágot,
nézd meg ismét szürke felszínét,
és emlékezz majd, ha máskor látod:
több van ott, mint szemed látni vélt!

2010. június 17.

1
Your rating: Nincs (4 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 37 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

.

Összes vers

Összes vers : 6600

Összes próza

Összes próza : 424

Összes kép

Összes kép : 1042

Összes hangos vers

Összes audio : 39