Nosztalgikus révület (visszaeső versíró volnék... csak jól titkolom)

Nem írok már szövegeket,
pedig lehet, hogy köllene,
a lelkem minden darabja
egy füzetet megtöltene,
de nem érzem úgy, hogy
bárki is lehetnék,
nincs előttem semmi cél,
csak ülnék és merengnék...
...csak ülnék és merengnék.

Kint a téren nézem, ahogy
nődögél a fűszál, vagy ahogy
az égő avarból a kavargó füst
száll, már nem érdekel semmi
sem, csak a belső terem, így
legeltetem a fűszálon a szemem...
...így legeltetem a fűszálon a szemem.

Rágyújtok egy halálrúdra, az avar-füstöt
lesve, mint egy sámán a révületben, önmagát
keresve. Visszatérni vágyom a régi életembe,
de tudom a múlt azt már rég megette...
...tudom a múlt azt már rég megette.

Kinevettem én sokszor az ördögöt, míg egyszer
úgy döntött, s a szarvával fellökött...
...a szarvával fellökött.

Egyre rövidebb a hátra lévő sorom, s, ahogy az
avart, ezt is megette a korom...
...ezt is megette a korom.

1
Your rating: Nincs (1 vote)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 35 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6418

Összes próza

Összes próza : 415

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39