Papírfolyók

Szőnyegre dobott papírszalagok,
krepp papírból kanyargón kivágva,
fölöttük bürük, hidak, árnyalakok,
megannyi sétára invitálva
minden embert, aki csak arra jár,
és olyan parányivá megy össze,
hogy meghallhassa: párja kiabál
a papír házból: hát enni jössz-e?

Szőnyegre dobott papírszalagok,
mindkét partjuk végig bolyhos mező;
amíg a mesékben bent maradok,
virágos rét, vagy tehénlegelő,
burgonyaföld, amelyet megművel
aprócska traktorunk és az eke.
Parkett-tengeren túl vadon figyel:
felfedezni útnak indulok-e.

Szőnyegre dobott papírszalagok;
leszakadt a girland fejünk felől.
Meséinkben meg nem maradhatok,
a meseváros végül mind ledől,
de fölépül minden csoda újra,
lesz még a szőnyeg ismét tarka rét,
ha unokám unszol, hozzám bújva:
Papa! Mondj nekem csak még egy mesét!

2013. március 11.

1
Your rating: Nincs (9 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Érdeklődés

Összes vers

Összes vers : 6514

Összes próza

Összes próza : 421

Összes kép

Összes kép : 1038

Összes hangos vers

Összes audio : 39