Parkbéli fák

Ahogyan a fák a parkban állnak,
egymástól távolságot tartva mind,
talán bátorító jelre várnak,
de nincs, amelyik másikra kacsint.
 
Néha susognak is egymás között
aprócska titkokat szemérmesen,
hogyha ligetük ködbe öltözött,
talán hallom is, bár nem érthetem.
 
Pedig a fák mirólunk beszélnek.
Sorolják, mi mindent tettünk velük,
elsusogják történetük szélnek,
jövőjüket, ha letelt idejük,
mi lesz a sorsa levélnek, ágnak,
ahogyan a fák a parkban állnak.

2015. nov. 17.

1
Your rating: Nincs (2 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 7 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Új Éden

Összes vers

Összes vers : 6590

Összes próza

Összes próza : 423

Összes kép

Összes kép : 1040

Összes hangos vers

Összes audio : 39