alak-art.hu

Már nem a pince kulcsa boldogít,

csak a tudat, hogy van még kis borom.

Az idő ugyan percpréssel szorít,

bevallani, hogy félek, nem fogom.

A pincelépcsőt rég nem koptatom,

a bódulat ma víg emlék csupán,

ha elém jön ránézek, s otthagyom,

pókhálót sző a múlás a kupán.

Más örömökkel telik a napom,

s bár nem vetek, de néha aratok.

A jövőmet már órákban kapom,

elmehetnék, de mégis maradok.

Barátaim szerteszéledtek mind, szét,

ám, ha jönnek, én kinyitom a pincét.

Budapest, 2017. szeptember 30.