Rainer Maria Rilke: Kertben könyöklünk, édeskettes

Szöllősi Dávid képe

Lehnen im Abendgarten beide


Lehnen im Abendgarten beide, 
lauschen lange nach irgendwo. 
"Du hast Hände wie weiße Seide ..." 
Und da staunt sie: "Du sagst das so ..." 

Etwas ist in den Garten getreten, 
und das Gitter hat nicht geknarrt, 
und die Rosen in allen Beeten 
beben vor seiner Gegenwart. 
_______________________________
 

Kertben könyöklünk, édeskettes

Kertben könyöklünk, édeskettes,
fülelünk messze, este van.
"Kezed fehér.., a bőröd selymes..."
Ámulsz: "Azt mondod?  Pont olyan?..."

És akkor beosont a kertbe,
kapu sem nyikkant – meglepő.
De minden rózsa ágyás-szerte
megrezzent: "Eljött, itt van Ő!..."

1
Your rating: Nincs (2 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Érdeklődés

Összes vers

Összes vers : 6512

Összes próza

Összes próza : 420

Összes kép

Összes kép : 1038

Összes hangos vers

Összes audio : 39