Rí-a-dalom

Sztancsik Éva Lambrozett képe

(Riadalom)

A neszek, a zajok egy lakatlan házban...
jelenésem van itt (miképpen korábban) -
ám változott minden, nincs, aki fogadna,
emlékké szövődött a teste, a hangja.

Más hangok tobzódnak éjjel a verandán...
nyitva az ablak is, mellé ülök bambán -
ág zizzen, reccsenés, esőcsepp koppanás;
reszketeg lelkemből copfot fon a lakás. 

Nem találja helyét a fénykép a falon...
mocorgó árnyékát éppen, hogy elkapom -
mire visszatenném, zörömböl a kanna,
megbotlott a székláb, dől az edény rajta.

Támolyog az ajtó, nyiszorog a kilincs,
istenem, (intelem?) félhetem, ami nincs?
Vagy ha mégis volna, jöjjön jövő kedden,
addig majd kiötlöm védekező tervem.

Szöszmötöl a pók úr függönyöm ráncában
... illene aludni... ne tátsam már szájam -
a neszek, a zajok tudom, bennem vannak,
birkózom hát velük, különben felfalnak.

(2017. július-augusztus)

1
Your rating: Nincs (3 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 16 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Meleg van ! ( Kinek a teste, kinek a lelke szép ! )

Összes vers

Összes vers : 6636

Összes próza

Összes próza : 425

Összes kép

Összes kép : 1044

Összes hangos vers

Összes audio : 39