Szemről, végről

Sztancsik Éva Lambrozett képe

Mindig arra menj, ahol a tűz lobog, 
ne hallgass másra, bármit is locsog - 
ne hallgass rám sem, ha álljt kiáltanék, 
ajkam dermedt és nincs már álma rég. 

Magadra figyelj, meddig bírja lábad,
emeld magasra, lépj át száz gátat -
szakadék, hegycsúcs, az összes a tiéd...
talán nagy dolgok, talán semmiség.

Ámbár... mielőtt végleg kifáradnál,
kaphatsz látást, ne légy többé vaklány -
értelme nem sok (sorsunk buta csele)
... előbb kellene fényesség bele.

.....

És azzal nézel az utolsó percben,
várod, hogy így majd igazság serken -
sajnos (úgy vélem) ez meg nem adatik,
bamba halálunk pernyét havazik.

(2017. október)

1
Your rating: Nincs (1 vote)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6418

Összes próza

Összes próza : 415

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39