Szimbiózis

Agyamban élsz. Ha kimetszenélek,
csorbulna éle minden szikének.
De tartozom hozzád, mint daganat
a testhez, amely táplálékot ad.
Szövetbe tép a puszta gondolat:
kivághatod majd belőlem magad.

Ezernyi érrel beléd kötődöm.
Nem lesz utódod, nem volt elődöm,
akivel szívünk egyszerre dobban.
Ha létezem még, csak véled élek,
tartozol hozzám, mint agyhoz lélek.
Élni nélküled nem tudnék jobban.
Melletted még a végtől sem félek,
hiszen jövőm már múltunkban ott van.

2012. szeptember 11.

1
Your rating: Nincs (4 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 8 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6469

Összes próza

Összes próza : 416

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39